Ugrás a fő tartalomra

A női szakasz...

...a családban egyensapkát kapott.



Persze Vercsin azért jobban áll:-) Mivel hajnalban lettek befejezve a sapik, a lányok még pizsamában feszítenek a képen. A fotót pedig Bende készítette, ezért is hiányzik a fél fejem:-)



Az új Tildas könyv szabásmintája alapján készültek, és a bélés anyagából kerültek rá virágok, némi gyöngy díszítéssel. Szerintem ezek miatt érte meg leginkább a vesződést, ugyanis a polár anyag teljesen elcsúszott az elsőnél. A harmadikra már begyűjtöttem az információkat hogyan is kell varrni ezt az anyagot és többé-kevésbé már jól sikerült. /Minden másban a viselője a hibás, azaz én:-)/

Megjegyzések

  1. Bármit is írsz,még mindig nem tudom megfejteni,hogyan tudsz a négy gyerek mellett ennyit varrni?!Emelem a nemlétező kalapom!:)))))

    VálaszTörlés
  2. Tetszenek, ügyes vagy, szépek vagytok bennük.

    VálaszTörlés
  3. Mammka! Nekem mostmár van kalapom:-) Varrjak egyet Neked is?:-)

    Gubike! Köszönöm, aranyos vagy!

    VálaszTörlés
  4. Nna.Azt írtam az előbb,h.csini csajok szép sapkákban.Hova szállt?

    VálaszTörlés
  5. Én nagyon szeretnék egy ilyen kalapot!!!!!!

    VálaszTörlés
  6. Nagyon helyesek vagytok az új sapitokban!

    VálaszTörlés
  7. Nagyon helyesek, nemcsak a kalapok !

    VálaszTörlés
  8. Kata! Valahol az éterben bolyong:-) Köszönjük!

    Norka! Ahhoz előbb haza kéne jönnöd Bécsből és tudnunk kéne találkozni;-)

    Katbo! Mmama! Köszönöm a lányok nevében is:-)

    VálaszTörlés
  9. Nagyon jók lettek és minannyiotoknak jól áll!

    VálaszTörlés
  10. Nagyon édesek vagytok így hármasban:)))

    VálaszTörlés
  11. Nagyon édes kis csapat vagytok! Kalapban is! :o)

    VálaszTörlés
  12. Nekem szó szerint vannak "lefejezett" fotóim... :-),
    de, ha nem lenne lefejezett, akkor se néznék ki ilyen édesen, mint Ti.

    VálaszTörlés
  13. Jujj de csini!!!
    Ha megyek hozzátok,kaphatok szabásmintát?
    (megyek is mindjárt telefonálni,csak most annyira örülök,hogy végre van gép és tudlak titeket olvasni .-)))

    VálaszTörlés
  14. most látom a sapkáitokat, nagyon szépek lettek, szinte sajnálom, hogy hordva nem látszik a bélés, annyira hangulatos! (lehet, hogy még én is nekiállok egy ilyennek?)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…