Ugrás a fő tartalomra

Újragondolva

Jött egy szombat reggeli kétségbeesett számonkérés az én lányomtól, miszerint a délutáni fellépésre pörgős szoknya KELL, hát nekiálltam és rászántam a délelőttömet. (Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez a szoknya negyedikre sikerült. Hiába, látszik a szakértelem hiánya.)
Egyszerű gumis derekú szoknyának látszik, ami ugye nem nagy kunszt, meg már csináltam is ilyet, de mégis van benne némi turpisság. Dupla rétegű, amit úgy oldottam meg, hogy összevarrtam a négyzetet és egyszerűen félbehajtottam, ide került a gumi. És hogy ne látszódjon az alján a varrás, csipkével takartam el.
Sosem veszek egy-egy anyagból fél méternél nagyobbat, éppen ezért az itthoni anyagokból pörgős szoknyára egyikből sem tellett. Így készült ez a szoknya egy dupla rétegű, turkálóból származó sötétítőfüggönyből:) És hogy népies legyen, hisz néptánc fellépésről van szó, megkapta hozzá az esküvőnkön viselt menyecskekötényemet. (Mélyről jövő, ábrándozós sóhaj...:D)
 




Nem nagy dolog, de levehetetlen nagy kedvenc lett belőle. Annak ellenére, hogy a fellépésen mégsem kellett, mert kaptak egyformát...

Megjegyzések

  1. Ahhh...a régi szép idők....és hol láthatjuk a menyecskekötényt? :)

    VálaszTörlés
  2. :)))
    Itt megnézheted:

    http://pjulcsicsaladja.blogspot.com/2011/05/ha-van-kedvetek.html

    VálaszTörlés
  3. Hú, az a harisnya állat. És együtt meg fenomenális! :)

    VálaszTörlés
  4. Nagylány, kislány, mind csodás!
    A varrott darabok is... :-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H

Fiúsított lánybabák?

Dehogyis!!! Szerintem maradtak a babák, amik voltak: kedvesen mosolygós lányok. Csupán egy kényelmesebb szerkóba bújtak, hogy a kora reggeli, Balaton parti horgászás után tudjanak versenyt futni a fiúkkal. Ettől ők még lányosak és bájosak.