Ugrás a fő tartalomra

Konyhatündér

Recept egy aprócska lány tollából.

Próbáld meg rábeszélni édesanyádat egy délutáni sütésre és ha ő sehogy nem áll kötélnek, támadd le a munkából hazaérő édesapádat. Ha igent mondott, nézzétek meg, minden van-e itthon.

17,5 dkg puha vaj
4 dkg porcukor
1 teáskanál vaníliaaroma
17,5 dkg sima liszt
4 dkg kukoricaliszt (ne hallgass apára, hogy ilyen liszt tuti nincs itthon, mert mégiscsak anya a háztartási mindentudó és tudja, hogy melyik szekrény, melyik polcának, melyik sarkában lelhető fel az ilyen)

A töltelékhez: 
7,5 dkg tej- vagy étcsokoládé (ha a bátyád vagy a hugod még nem falta fel az egészet)
4 evőkanál tejszín

Csinálj puffancsokat a könyv utasításai alapján ( tészta hozzávalóit összegyúrni, gömböket formálni egy sütőpapíros tepsire és a 180 fokra előmelegített sütőben 12 perc alatt megsütni) és próbálj meg higgadt maradni, amikor a hugod mindenáron segíteni akar. Hagyd neki, hagy tanuljon, hisz te is így kezdted valamikor!
Míg sül a puffancs, csináld meg a tölteléket. Ha már kihűlt a tészta, kérd meg anyukádat, hogy kenje meg, mert te már eléggé unod ezt és tulajdonképpen jobban érdekelne már az a film, amit a testvéreid néznek a tévében. Ha anya elkészült, tedd szépen tányérra a puffancsokat és bűbájos mosollyal kínáld végig a családot és pirulj el minden egyes dicséretnél.

Megjegyzések

  1. Panninak üzenem, hogy irtóóóóó ügyes! (Gyalázat ilyen ínycsiklandozó finomságokat nézegetni öt perccel azután, hogy konstatáltuk, a mérleg már elindult lefelé, kúszhatna gyorsabban is...:)

    De azért várom a nyári szünet további hatásait!:)))

    VálaszTörlés
  2. Kata, lesz még, ne izgulj:)))

    Másik Kata! Én meg átélni!:)

    VálaszTörlés
  3. hihi, és a történet tálalása is fantasztikus! :D
    néma.

    VálaszTörlés
  4. én egy ilyen nehéz receptnek neki sem merek állni - mi van, ha nincs elég türelmem a hugihoz, pl.?? :-)))

    nagyon jó volt!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenek előtt egy kis magánélet, aztán jöhet a szemezgetés

Vagy ha úgy vesszük, akár azt is mondhatnám, hogy szolgálati közlemény.
2016. novemberében több szempontból is változás történt az én egyébként sem unalmas életemben. Bemutatótermet nyitottunk a Paloma-házban. Öt alkotótársammal együtt vágtunk bele, hogy próbára tegyük magunkat. (Ha a belvárosban jártok, feltétlenül nézzetek szét nálunk.) Ezzel együtt kezdtem félállásban dolgozni asszisztensként. S ez mellett még csinálom a Pjulcsy-t, ami hála nektek, egyre ismertebb és keresettebb. S tényleg, még van egy kicsike családom is!😉 (Hogy időközben fele-fele lett a nagykorúak és a kiskorúak aránya, mit sem változtat a lényegen.)
Így, ezekkel együtt csináltam végig az elmúlt két hónapot. Azt a két hónapot, ami egyébként is mindig, mindenki számára kritikus pont az évben. Nálam csúcsra járatódott és ha azt kérdeznétek, hogyan tudtam végigcsinálni, azt válaszolnám, hogy fogalmam sincs. Jöhetnék a közhellyel, ami attól még, hogy közhely, igaz: csodálatos Férjúr, két csodálatos barátnő, kedves…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••