Ugrás a fő tartalomra

Kilencet egy csapásra

Avagy fonalfalás mesterfokon.
Ha sokgyerekes családban él az ember, tudja, mekkora kincs az, ha kap három teljes napot, amikor üres a lakás és azt csinál, amit akar. Így jártam én is egy hete és én a fekvést választottam a szabadon választható programok közül, ugyanis éppen arra a három teljes napra időzítette magát a derékfájásom, szigorú ágynyugalmat követelve magának. Mondanom sem kell, mennyire dühös és tehetetlen voltam.
De mert az én drága Bende fiam mindig azt mondja nekem, gondolkodjak pozitívan, hát a jó oldalát nézem a dolognak. Először is, kipihentem magam. Aztán megtanultam például oldalt fekve kötni, mondjuk csillagot.
Aztán amikor már meguntam a kötést meg a gyagya tévéműsorokat és kiolvastam jobb híján két rejtőjenőt és ráuntam a légióra is, azon törtem a fejem, mit is készíthetnék abból a rengeteg fonalból, ami a szobánk sarkát díszíti és ha lehet, villámgyorsan.
Az ötlet jött és amint tudtam öt percnél tovább ülni egyhuzamban, neki is láttam a kivitelezésnek. Eddig nem kevesebb, mint 9 gombolyagot használtam fel hozzá és újabb háromba már bele is kezdtem. Látványosan megcsappant a kosaram készlete és még csak a harmadánál járok az új fürdőszobaszőnyegünknek. És kérdem én, mi ez, ha nem profi fonalfalás?:)
(Mennyire meg fogtok lepődni, ha majd azt is megmutatom, miből maradtak ezek a fonalak!)
 
 
 

Megjegyzések

  1. ohh,nagyon sajnálom az ágynyugalmat!
    És jól látom,hat fonalat fogsz össze?:) Biztos finom,puha lesz...és a színei csudajók!:D

    VálaszTörlés
  2. Ez nagyon jó, Julcsi!!! Ötlet is, megvalósítás is! Azért, csak felmerül bennem a kérdés, nem sajnálod azt a reeengeteg fonalat?

    VálaszTörlés
  3. Nekem is ez volt az első gondolatom, hogy nem sajnálod azt a rengeteg pamutot, ha jól látom :D
    Nem mellesleg nagyon szép lesz, nekem is nagyon tetszenek a színei :)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon szép! Annyira jó ez a kiszámíthatatlanság, amit a különböző színek egymás mellett adnak. Ugye, már jobban vagy?

    VálaszTörlés
  5. Nagyon jó! Remélem, már sokkal jobban vagy!

    VálaszTörlés
  6. Micsoda színek! Nagyon jó ötlet! A horgolás meg jó gyógymód, remélem már jobban vagy!

    VálaszTörlés
  7. Hihihi ...én az ilyen fonalaimból most horgoltam szappanzsákocskákat,pont tegnap tettem fel a blogra....:)))
    Nagyon jó a szőnyeg de én is sajnálnám a fonalat...

    VálaszTörlés
  8. Jó hír, hogy jobban vagy már... nem túl jók ahhoz a fonalak, hogy így eltűnjenek ebben a remek szőnyegben? A narancssárganak van kisugárzása... nekem mindig a narancs hiányzik a szivárnyba, azt nehéz turiban találni...

    Tényleg, milyen fonalak ezek?

    VálaszTörlés
  9. Ezek a fonalak azok, amiket szerintem sosem fogok többé használni, annyira kiszerettem belőlük a készítés során. Az igazán hozzám illő színeket azért elraktam, mert bennem is ott motoszkált a kérdés, ami bennetek is felmerült: nem sajnálom én ezt? :)

    Gabi! Kéred a narancssárgát?

    VálaszTörlés
  10. Hááát, erre az ajánlatra nem mondhatok nemet. Köszönöm!

    De mondok mást: rendezzünk fonalcsereberét: ami nekem kacat, másnak kincs. Tudjátok, már Pettson és Findusz is megmondta.

    VálaszTörlés
  11. Ez valami fergeteges:) Hihetetlen milyen jópofa és hasznos dolgok alakulnak ki a maradék fonalakból:)

    VálaszTörlés
  12. Tök vicces, nálam is az volt a reakció, hogy az a sok széééép fonal... :) De milyen szép lesz majd a fürdőszobaszőnyeg!!:)

    VálaszTörlés
  13. Naaagyon tetszik, Julcsi. :) Szerintem, ha ilyen mutatós a végeredmény, akkor egyáltalán nem szabad sajnálni belőle az "anyagot". És ha a készítése még terápiaként is szolgál, az végképp nemes célt ad a sok fonalnak! :)
    További jó horgolgatást és jobbulást! :)

    VálaszTörlés
  14. Gyógyulj meg hamar!

    Szép a szőnyeg nagyon, mekkorára tervezed?

    Egyre jobban tetszenek a fotóid, ha én feleennyire tudnék...

    Kellene nekem a mélemre egy cím, hogy tudjam küldeni a szemmaszkodat, hátha segít a pihenésben az is. Olyan szépet azért nem tusok varrni, mint te. Még mindíg az epreset kéred?

    VálaszTörlés
  15. Nagyon jól néz ki! Van egy tippem arra, hogy miből maradtak a fonalak, majd jól megkérdezem. (Vicces, mert én is megelégeltem a fonalhalmokat és ágytakaró horgolásba kezdtem :)

    VálaszTörlés
  16. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  17. Julcsi, de ez biztos nem a 3-as horgolótű, ugye? :-))))
    Nagyon klassz lesz!

    (az előbb is én voltam, csak a férjem nevén, ezért töröltem. Bocsi)

    VálaszTörlés
  18. Ó, jaj, jobbulást a derekadnak!
    Nagyon irigyelem, hogy ilyen nagyobb darabok horgolásába is belevágsz, én olyan türelmetlen vagyok :)

    VálaszTörlés
  19. Micsoda színkavalkád! Nekem nagyon tetszik! A derekadnak meg mielőbbi gyógyulást kívánok!

    VálaszTörlés
  20. en meg csak nezem azt a sok szep szint es irigykedem:-)
    Remelem jobban vagy!! es tessek megnezetni a derekad! (azert nagy a szam, mert ma elmentem en is orvoshoz:-P)

    VálaszTörlés
  21. Derekadat illetően teljesen együttérzek, sajnos. :( Jó, hogy legalább pihenhetsz... Szuper ez az ötlet! :) Majd én is kipróbálom a sokfonalas horgolást!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…