Ugrás a fő tartalomra

Azt kérdezed milyen volt?

Elég annyi, hogy nem tett jót az egyébként sem túl nagy önbizalmamnak...

Megjegyzések

  1. Ó, sajnálom, pedig olyan szépek és rengeteget dolgoztál velük. Ne keseredj el, biztosan elkelnek máshol!

    VálaszTörlés
  2. De sajnálom. :( Ez a hétvége nálam is mélypont volt.

    Pont most találtam én is azt a lila szívecskés anyagot, olyan csudaszép. :)

    VálaszTörlés
  3. Szerintem se keseredj el, nem a megfelelő emberek jártak arra :)

    VálaszTörlés
  4. Julcsi drága, van ilyen. Kifogtad, de ettől nem lettek kevésbé szépek és igényesek a munkáid! Ezt pedig tessék tudatosítaniiii!:)

    VálaszTörlés
  5. saját tapasztalatom is va erről,mármint a 20-i szigeti vásárról,Julcsi,ezen a hétvégén mindenki lement a Balatonra, akik pedig nem vagy jöttek máshonnan, azok nem a mi vásárlórétegünk volt, ez van.
    tisztelet a kivételnek, nem bántani akarok senkit, de ez a helyzet. nem rólad szólt!

    VálaszTörlés
  6. A félreértések elkerülése végett: Én is úgy gondoltam, hogy nem azok a potenciális vásárlók voltak ott, akik az általad kínált dolgokat keresték!
    És tényleg lehet, hogy mindenki kihasználta az utolsó nyári napokat a nyaralásra.

    VálaszTörlés
  7. Kedves Julcsi!
    A tavalyi kalocsai Kék Madár Fesztiválon szinte kiürült a "standom", az idén azt sem kérdezték meg, hogy miért álldogálok ott. Ugyanaz a rendezvény, kb. ugyanaz a közönség, kb. ugyanaz az árukészlet, mégse...
    Bár téged az ilyesfajta sztereotípia "van ez így", vagy "mindennek meglesz egyszer a gazdája" most biztos nem vigasztal.
    Adjon erőt az, hogy szépek az áruid, bennük van a személyiséged...
    Fel a fejjel...
    Üdv. Enikő

    VálaszTörlés
  8. Sajnálom... :( Azért nem adod fel, ugye? Most egy éve kezdtem vásározni. Kiszámíthatatlan, mikor, hogy fogy az áru. Nem rajtad, nem a termékeiden múlott, tudom.

    VálaszTörlés
  9. Annyira kedvesek vagytok, köszönöm!

    Hosszasan sorolhatnám, mi az, ami nagyon fáj, de nem teszem, hiszen tudom, hogy igazatok van. De el kell telnie még néhány napnak, amíg helyre billenek.

    VálaszTörlés
  10. Válság van, Julcsi...... annyira egyértelmű, és nem a gyönyörű portékáiddal van gond !!!!! Az amit mi csinálunk nem létszükségleti alap a jelen idők mindennapjaihoz...... Ez van és ne ostorozd magad fölöslegesen, majd csak helyére kerülnek újra dolgok.... Remélhetőleg mikor eltűnik az életünkből a jelen vezetés, aki nagymértékben hozzájárult a munkaterületünk felszámolásában.....
    Találj más menekülési útvonalat .... Biztos lennének még ötleteid.......... Ez most a túlélések időszaka és senki nem túl boldog benne, úgy látom................. El kell jönnie annak az időszaknak újra, mikor értelme lesz újra a kétkezi termékek megjelenésének és fennmaradásának......

    VálaszTörlés
  11. Szerintem most is van helyük! Csak épp nem ott és nem akkor. Ez tipikusan a rossz időben, rossz helyen esete. Sajnos nagyon kevés olyan vásár van, ahol a szervezés megtalálja - jól célozza meg - a vásárlóképes réteget. És ennek persze többnyire mi látjuk kárát. Lassacskán megtanuljuk, hogy nekünk kell körültekintőbbnek lenni és mérlegelni, hova, mikor érdemes. És ez kemény tanulópénzzel jár! (Ha gondolod, részletezem levélben, bár talán Rita már megtette.)
    Nem rajtad múlt, hidd el!

    VálaszTörlés
  12. Egyébként ezen a hétvégén túl sok volt a vásár, miközben senki sem vásárolni indult. Nekem sem volt jó, de gondolom ez nem vígasztal.

    VálaszTörlés
  13. Aranyosak vagytok nagyon, hogy vigasztalni próbáltok. És mindezeket én jól tudom, nagyon is. Nem is a ráfordított pénzt sajnálom, mert azt váratlanul "megkerestem" az előtte lévő egy hétben, anélkül, hogy törekedtem volna rá.
    Mégcsak nem is az a baj, hogy nem vettek egy darab holmit se. Egészen más okai vannak a szomorúságomnak ezzel kapcsolatban, de ezt úgysem fogom leírni:)

    VálaszTörlés
  14. Ó, Julcsi, annyira sajnálom!
    Én összesen háromszor voltam vásárban, és nekem ennyi elég is volt (pedig az én önbizalmam jóó nagy:) Nem jó érzés, én meg szeretem annyira magam, hogy nem akarok több kellemetlen tapasztalatot. Nyilván van, amikor jól megy, az jó lehet, de annyit nem ér az egész. Aki akar, a neten megtalál. Ha jól látom, ez a Gouba, az különösen pocsék vásár szerintem. Szóval én inkább azzal vigasztalnálak, hogy ha hiszed, ha nem, mindjárt itt a karácsony, és akkor majd jól jön, hogy ilyen szép készleted van :) Ölellek.

    VálaszTörlés
  15. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  16. Julcsi,
    tudom, hogy most vigasztalás és biztatás kellene,
    és Mindenkinek igaza van(!),
    és Te is tudod mindezeket.
    De akkor is összeszorul a gyomrom...

    VálaszTörlés
  17. sajnálom én is,remélem, hamar túl leszel a csalódáson. Egy időben én is járkáltam vásárokra, és azt tapasztaltam, hogy túl sok rendezvény van, nagyon eloszlik a közönség. És internetre feltenni sokkal kényelmesebb. Nincs kitéve a cuccunk esőnek, szélnek, nem kell korán kelni, későig ott maradni, stb.

    VálaszTörlés
  18. :):):)
    Annyira kedvesek vagytok!
    Már nem tudok mást, csak a könnyeimet nyeldesve mosolyogni. Köszönöm!

    VálaszTörlés
  19. Bea: ... és nem kell olyan szemét megjegyzéseket végighallgatni, hogy Mennnnyyyyiiiiiiii ?! Az egész sátor nem ér annyit! Ezt nem én kaptam, egy idős és harcedzett kézművesnek mondták. Nekem most legutóbb kettő jutott. Az elsőt bizony zokon vettem.
    Szintén azzal a felvont szemöldökű mennyivel kezdődött és folytatódott imigyen: pár darab rongy egy kicsi vattával körbeizélve. A másik meg a szokásos ilyent én is tudnék felkiáltást helyettesítette. Foltvarrás, á, igen... meg lehet tanulni...

    Csakhát minden rossz tapasztalat ellenére imádom a vásárok hangulatát és hiányoznak. Úgyhogy néhányat azért megtartok.

    VálaszTörlés
  20. Csatlakozom Katához:) vagy inkább :(
    És amikor egészen közelről jönnek az ilyen megjegyzések, akkor az még rosszabb és még fájóbb.

    VálaszTörlés
  21. katafolt: igen, persze, van egy jó hangulatuk a vásároknak és érdekes emberekkel lehet talákozni. Csak pl. én nem bírtam egyedül, hogy én keresem a rendezvényt, letárgyalom, megvarrom a ruhákat, és el is adom... ez nekem egy személyben sok volt, ezért örültem az internet adta lehetőségeknek. Bár ma már a Meskán is rengetegen vannak. Mostanában nincs időm varrni, úgyhogy nem angyon érint a dolog.
    Csak rossz érzés, hogy egy takarítónő magasabb órabért tud kialkudni magának, mint egy kézműves, aki azért tanulta a szakmát rendesen.

    VálaszTörlés
  22. Julcsikám, ne add fel, nem szabad itt abbahagyni, mert megmarad a tüske. Majd menj el legalább egyszer valami méltóbb helyen megrendezett vásárba, mit tudom én, wardolf-suli karácsonykor, vagy ilyesmi... sok mosolyt és elismerést fogsz begyűjteni, meglásd. És bevételt is, biztosan!

    Az előbb elfelejtettem, van egy nő, aki a legtöbb vásáron ott van, mindent körbetapogat és jól megvizsgál. Nem szabad megzavarni, mert olyankor közli, hogy nem vásárolni jött, csak ötletet lopni. Így mondja, lopni. Meg hogy Olaszországban él, ott fogja megvarratni. Ezt valami utánozhatatlan hangsúllyal. Benne van az is, hogy nem kell aggódni, nem lesz a konkurrensed, meg még valami fura lesajnálás is, hogy oda viszi, ahova te, szerencsétlen kis kézműves soha el nem jutsz és nem annyit kap majd érte, amennyiért te itt rostokolsz. Az egyik táskás lány egyszer megkérdezte: -Szabásmintát ne adjak?
    -Adna szabásmintát, igazán? De ugye, nem pénzért?

    No comment. Van még bőven, ha vigasztal, még mondok :). Meg azért aranyos történetek is, sokkal több, hála az égnek.

    VálaszTörlés
  23. Kata, ez nagyon durva! én is hallottam olaszországi vásárról, ahol vagy 500 ezer Ft a helypénz (átszámítva), ha nem több, de a portékát is a többszöröséért lehet eladni. Ha összefog több kézműves, mehetünk konkurrenciának. :)

    VálaszTörlés
  24. azért én küldök ám neked egy nagy ölelést (a vásárokról fogalmam sincs, mert még a könyvesboltunkban is zavart, hogy ha árulnom kellett....)
    de az ölelés ilyenkor segít(het), még ha virtuális is, szóval, azért én küldöm! :D

    VálaszTörlés
  25. Na most sajnálom igazán, hogy nem mentem ki a vásárra, pedig tervbe volt véve, hogy megcsodálom a csodaszép portékád:) Sajna nálam az előző este kertipartijának hatása győzött és inkább elindultunk haza...sanszos, hogy másnál is voltak hasonló gondok, no meg majdnem hó vége van, lehet ez is sokakat befolyásolt. Julcsi, hidd el, gyönyörű dolgokat készítesz!

    VálaszTörlés
  26. nagy oleles es majd beszelunk es meseld el mi volt!
    a hetvege pedig tenyleg durvan tele volt vasarokkal es en csak magamrol tudom, hogy mikor rajottem, hogy alig 2 het es iskola, panikba estem es nagyon nyaralni akartam a fiukkal:-)

    VálaszTörlés
  27. Köszönök minden vigasztaló szót!
    Jelentem: jobban vagyok:)

    VálaszTörlés
  28. Szörnyű lehetett a gusztustalan megjegyzéseket hallgatni, de hát sajnos ilyenek mindig vannak. Nagy ölelés és remélem alkotsz majd tovább rendületlenül. Várjuk!!

    VálaszTörlés
  29. Julcsi! Tudod, intelligencia kérdése, hogy a másik munkájáról (hangosan) hogyan vélekedik valaki. A "kedves" megjegyzéseket azok teszik, akik még egy gombot sem varrnak fel életükben. A hét végén rengeteg vásár és strandidő volt, de ettől függetlenül kiszámíthatatlan az érdeklődők, vásárlók száma. Egészen biztos vagyok benne, hogy nem a munkáidnak szólt az érdektelenség. Ez egy ilyen hétvége volt, minél hamarabb verd ki a fejedből. Kati

    VálaszTörlés
  30. Ha az ember lánya kiáll a vásárba, sajnos fel kell vennie a beszólások elleni "páncélruháját". Én már odáig tudtam fejleszteni a dolgot, hogy sajnálni is tudom az illetőt, mert szegény, milyen nagyon rossz lehet neki, hogy ilyen rosszindulatú megjegyzések teszik boldoggá.

    VálaszTörlés
  31. Julcsi! Nem akarom szaporítani a szót... az előttem szólókkal egyetértek!
    Csak még annyit fűznék hozzá : hogy ez a fotó milyen jó lett:) Olyan művészi:) Olyan kis bájos vagy rajta:))) Látod, már csak ezért a fotóért érdemes volt vásároznod!!!
    Fel a fejjel! Sok erőt és kitartást!
    puszillak

    VálaszTörlés
  32. Továbbá hozzáteszem a fentiekhez.. hogy az iskolakezdés óriási anyagi teher a magyar családok nagy részének. Lehet a te potenciális vásárlóidnak is. Akiknek szeme, meg szive is van a széphez, és augusztus végén üres a pénztárcája. Ez a sok minden már megvan. El fog fogyni a megfelelő helyen.

    VálaszTörlés
  33. Én sem a szót akarom szaporítani, de hidd el egy régi "motorosnak"
    vásárba menni nem szabad augusztus közepétől szeptember végéig és január, február hóban! Ekkor csak azokat a megjegyzéseket zsebeled be, amik már elhangzottak:-((( pénzt azt nem. Főleg azoktól, akiknek nagyobb a szája, mint a tehetsége, de a pénztárcája üres!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenek előtt egy kis magánélet, aztán jöhet a szemezgetés

Vagy ha úgy vesszük, akár azt is mondhatnám, hogy szolgálati közlemény.
2016. novemberében több szempontból is változás történt az én egyébként sem unalmas életemben. Bemutatótermet nyitottunk a Paloma-házban. Öt alkotótársammal együtt vágtunk bele, hogy próbára tegyük magunkat. (Ha a belvárosban jártok, feltétlenül nézzetek szét nálunk.) Ezzel együtt kezdtem félállásban dolgozni asszisztensként. S ez mellett még csinálom a Pjulcsy-t, ami hála nektek, egyre ismertebb és keresettebb. S tényleg, még van egy kicsike családom is!😉 (Hogy időközben fele-fele lett a nagykorúak és a kiskorúak aránya, mit sem változtat a lényegen.)
Így, ezekkel együtt csináltam végig az elmúlt két hónapot. Azt a két hónapot, ami egyébként is mindig, mindenki számára kritikus pont az évben. Nálam csúcsra járatódott és ha azt kérdeznétek, hogyan tudtam végigcsinálni, azt válaszolnám, hogy fogalmam sincs. Jöhetnék a közhellyel, ami attól még, hogy közhely, igaz: csodálatos Férjúr, két csodálatos barátnő, kedves…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…