Ugrás a fő tartalomra

Az első etap

Minden foltmunka több folyamaton esik át, míg elkészül. Vannak nehezebb, vannak könnyebb, vannak unalmasabb, vannak érdekesebb részek. A most készülő falvédő legmunkásabb és legérdekesebb részén már túl vagyok. Most jön az unalmasabb rész, aztán meg a még unalmasabb. De a végeredmény mindenképp izgalmas és nem mindennapi lesz.

Megjegyzések

  1. Hűha.... ez nagyon titokzatosan hangzik. ;-)))

    VálaszTörlés
  2. Hú, ez már egyszer is nagyon tetszett!

    VálaszTörlés
  3. na,majd holnapélőben és mindenképpen!

    VálaszTörlés
  4. akkor csak sikerült dűlőre jutni? :-))
    szép lesz, nagyon!

    VálaszTörlés
  5. Fúú, Julcsi, nyomjad azt a pedált, ezt minél előbb kérjük készen mutatni!!:))

    VálaszTörlés
  6. Lehet, hogy Neked az unalmasabb részek jönnek, de nekünk, meg a nehezebb: várni a végeredményt. Nagyon kíváncsi vagyok a kész munkádra.:))

    VálaszTörlés
  7. Ez már így nagyon szép! Teli élettel, sok-sok színnel! várom a végeredményt!

    VálaszTörlés
  8. Nekem már a 4 évszakos kép is igen tetszett! :-) Várom a végeredményt!

    VálaszTörlés
  9. Juj, nagyon klassz anyagokat válogattál össze!
    Mit szólt hozzá az "illetékes"?

    VálaszTörlés
  10. Nagyon szuper! Csodaszép lesz, ha kész leszel vele! Az unalmasabb részekre fel a fejjel, végigkísérted az én "szenvedéseim" is a lovas takarónál, de a végeredmény biztosan kárpótol téged is, mint ahogy engem is kárpótolt!

    VálaszTörlés
  11. Látom, mindenki türelmetlen:) Én is.
    Szerencsére a megrendelő annál türelmesebb:) Ezúton is köszönöm neki!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••