Ugrás a fő tartalomra

Kavicsok és kukacok

Drága foltvarrós csoportvezetőm mondja mindig, hogy a szabad gépi tűzés egyfajta terápia. Igazat kell adnom neki.
Mostanában sok takaró, baba és szoknya(!) készül, amiket bár nagyon szeretek varrni, egy idő után mégis monotonná válik. A mai munkanapom is erről szólt és idő előtt sikerült teljesíteni a napi penzumot, azaz maradt fél órám, mielőtt enni kér a jónép:) Tűt cseréltem, kesztyűt húztam és nekiálltam rajzolni a varrógéppel.
Hát, kéremszépen, ez fél óra tömény kikapcsolódás. Nincsenek gondolatok, nincsenek elvégzendő feladatok, sürgős határidők, csupán a koncentráció. Mire elkészültem ezzel a kb. 25x25 cm-es négyzettel, egészen más dimenzióba kerültem. 
Fel kéne írni receptre: naponta fél óra kukacolásés nem csak foltvarróknak:)

Ennél már csak a srácok reakciója volt üdítőbb. Levi szerint ez simaizomszövet, Bende szerint pedig egy kanyon.  Hát nem zseniális a fantáziájuk?:)

Megjegyzések

  1. ÓÓ, de jóóó!
    (fiúkkal vigyázni, egyik orvos-, a másik világutazó -jelölt!)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindkettőben van ráció:) Bár épp Bendével beszéltük a minap, hogy biológus lesz:)

      Törlés
  2. szívesen kukacolnék én is :D bárcsak tudnám, hogy kell! a végeredmény nagyon tetszik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kukacolás jó:)))
      Hivatalosan úgy tanítják, hogy valaki fog egy ceruzát és alatta kell mozgatni a papírt, így lehet szokni a mozdulatokat.

      Törlés
  3. Na, ha Te mondod, akkor elhiszem. Az egész napos zsibongás után talán épp ez a 25 percnyi varrógépkotyogás közbeni koncentráció ürítené ki a fejem. Elgondolkodtató, komolyan! Holnap kipróbálom, de tényleg...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, a lényeg: szuper! Ha izomszövet, ha kanyon, ha kavics, ha csak a szíved dobbabásai, akkor is!

      Törlés
    2. Ezt de szépen mondtad, Bejus!
      És igen, feltétlenül próbáld ki, kőkemény terápia:)))

      Törlés
  4. Elllképppesztőőő...!
    Ámulok és bámulok... :)

    VálaszTörlés
  5. Remekbekukacoltkanyonosizomszövet!! Julcsi minden nap kukacolj!

    VálaszTörlés
  6. Julcsikám!:)
    Te született tehetség vagy! De én ezt már régóta tudom.:) Olyan kukacolást,kavicsolást kanyarintottál,hogy ehhez csak gratulálni tudok!:)

    VálaszTörlés
  7. De szép! Kicsit irigy vagyok, egyszer próbáltam kukacolni, hát... nem ment :(

    VálaszTörlés
  8. Teljesen egyetértek, és lelkes vagyok már a látványától is!

    VálaszTörlés
  9. Azt írnám, amit Margó!

    Csak Vele ellentétben én nem a bitorkomban lévő foltos tudás alapján jelenteném ki, hogy született gépí tűző tehetség (is) vagy, hanem csak úgy ránézésre :))

    VálaszTörlés
  10. Hát, kedveseim, ti egytől-egyig tüneményesek vagytok, hogy ennyire kedvelitek a munkámat és ezért nagyon hálás vagyok!
    De hogy tehetség lennék... azt azért mégsem!:)

    VálaszTörlés
  11. Ezt fél óra alatt???? :O Elképesztő! Futok gyakorolni..... hopsz... csak a varrógép hiányzik, de sebaj, addig i rajzolgatok!

    VálaszTörlés
  12. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenek előtt egy kis magánélet, aztán jöhet a szemezgetés

Vagy ha úgy vesszük, akár azt is mondhatnám, hogy szolgálati közlemény.
2016. novemberében több szempontból is változás történt az én egyébként sem unalmas életemben. Bemutatótermet nyitottunk a Paloma-házban. Öt alkotótársammal együtt vágtunk bele, hogy próbára tegyük magunkat. (Ha a belvárosban jártok, feltétlenül nézzetek szét nálunk.) Ezzel együtt kezdtem félállásban dolgozni asszisztensként. S ez mellett még csinálom a Pjulcsy-t, ami hála nektek, egyre ismertebb és keresettebb. S tényleg, még van egy kicsike családom is!😉 (Hogy időközben fele-fele lett a nagykorúak és a kiskorúak aránya, mit sem változtat a lényegen.)
Így, ezekkel együtt csináltam végig az elmúlt két hónapot. Azt a két hónapot, ami egyébként is mindig, mindenki számára kritikus pont az évben. Nálam csúcsra járatódott és ha azt kérdeznétek, hogyan tudtam végigcsinálni, azt válaszolnám, hogy fogalmam sincs. Jöhetnék a közhellyel, ami attól még, hogy közhely, igaz: csodálatos Férjúr, két csodálatos barátnő, kedves…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy igazán erős szuperhős

Mai emancipált világunkban kizárt dolog, hogy csak a férfiak lehessenek szuperhősök és a világ megmentői. Ez a jog megadatott a hölgyeknek, lányoknak, asszonyoknak is. De még az egészen apró, icipici, kislányoknak is, akiknek szuperereje az élni akarásban és a szeretetben rejlik. Zsóka egy éppen ilyen kis szuperhős. Sőt! Csúcsszuperhős!
Borit már akkor a szívembe zártam, amikor még csak tanított engem. Már akkor tudtam, hogy egy okos és energikus ember, azt, hogy még végtelenül önzetlen és hatalmas szíve is van, azt csak később tudtam meg róla. Például amikor elkezdte írni a Menthai blogot vagy amikor már masszírozással egybekötött "lélekápolásra" kezdtem el járni hozzá. Csak egy ilyen csodanőnek juthat eszébe, hogy PjulcsY-babát ajándékozzon egy másik csodanőnek.  Rajta keresztül ismertem meg Zsóka történetét, aki számomra egy igazi, hús-vér hős. Neki nem kellett pókcsípés vagy batmobil vagy miegyéb, ő magától, magából vált szuperhőssé. Ilyen különleges képessége csak kevé…