Ugrás a fő tartalomra

Kavicsok és kukacok

Drága foltvarrós csoportvezetőm mondja mindig, hogy a szabad gépi tűzés egyfajta terápia. Igazat kell adnom neki.
Mostanában sok takaró, baba és szoknya(!) készül, amiket bár nagyon szeretek varrni, egy idő után mégis monotonná válik. A mai munkanapom is erről szólt és idő előtt sikerült teljesíteni a napi penzumot, azaz maradt fél órám, mielőtt enni kér a jónép:) Tűt cseréltem, kesztyűt húztam és nekiálltam rajzolni a varrógéppel.
Hát, kéremszépen, ez fél óra tömény kikapcsolódás. Nincsenek gondolatok, nincsenek elvégzendő feladatok, sürgős határidők, csupán a koncentráció. Mire elkészültem ezzel a kb. 25x25 cm-es négyzettel, egészen más dimenzióba kerültem. 
Fel kéne írni receptre: naponta fél óra kukacolásés nem csak foltvarróknak:)

Ennél már csak a srácok reakciója volt üdítőbb. Levi szerint ez simaizomszövet, Bende szerint pedig egy kanyon.  Hát nem zseniális a fantáziájuk?:)

Megjegyzések

  1. ÓÓ, de jóóó!
    (fiúkkal vigyázni, egyik orvos-, a másik világutazó -jelölt!)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindkettőben van ráció:) Bár épp Bendével beszéltük a minap, hogy biológus lesz:)

      Törlés
  2. szívesen kukacolnék én is :D bárcsak tudnám, hogy kell! a végeredmény nagyon tetszik.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kukacolás jó:)))
      Hivatalosan úgy tanítják, hogy valaki fog egy ceruzát és alatta kell mozgatni a papírt, így lehet szokni a mozdulatokat.

      Törlés
  3. Na, ha Te mondod, akkor elhiszem. Az egész napos zsibongás után talán épp ez a 25 percnyi varrógépkotyogás közbeni koncentráció ürítené ki a fejem. Elgondolkodtató, komolyan! Holnap kipróbálom, de tényleg...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, a lényeg: szuper! Ha izomszövet, ha kanyon, ha kavics, ha csak a szíved dobbabásai, akkor is!

      Törlés
    2. Ezt de szépen mondtad, Bejus!
      És igen, feltétlenül próbáld ki, kőkemény terápia:)))

      Törlés
  4. Elllképppesztőőő...!
    Ámulok és bámulok... :)

    VálaszTörlés
  5. Remekbekukacoltkanyonosizomszövet!! Julcsi minden nap kukacolj!

    VálaszTörlés
  6. Julcsikám!:)
    Te született tehetség vagy! De én ezt már régóta tudom.:) Olyan kukacolást,kavicsolást kanyarintottál,hogy ehhez csak gratulálni tudok!:)

    VálaszTörlés
  7. De szép! Kicsit irigy vagyok, egyszer próbáltam kukacolni, hát... nem ment :(

    VálaszTörlés
  8. Teljesen egyetértek, és lelkes vagyok már a látványától is!

    VálaszTörlés
  9. Azt írnám, amit Margó!

    Csak Vele ellentétben én nem a bitorkomban lévő foltos tudás alapján jelenteném ki, hogy született gépí tűző tehetség (is) vagy, hanem csak úgy ránézésre :))

    VálaszTörlés
  10. Hát, kedveseim, ti egytől-egyig tüneményesek vagytok, hogy ennyire kedvelitek a munkámat és ezért nagyon hálás vagyok!
    De hogy tehetség lennék... azt azért mégsem!:)

    VálaszTörlés
  11. Ezt fél óra alatt???? :O Elképesztő! Futok gyakorolni..... hopsz... csak a varrógép hiányzik, de sebaj, addig i rajzolgatok!

    VálaszTörlés
  12. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenek előtt egy kis magánélet, aztán jöhet a szemezgetés

Vagy ha úgy vesszük, akár azt is mondhatnám, hogy szolgálati közlemény.
2016. novemberében több szempontból is változás történt az én egyébként sem unalmas életemben. Bemutatótermet nyitottunk a Paloma-házban. Öt alkotótársammal együtt vágtunk bele, hogy próbára tegyük magunkat. (Ha a belvárosban jártok, feltétlenül nézzetek szét nálunk.) Ezzel együtt kezdtem félállásban dolgozni asszisztensként. S ez mellett még csinálom a Pjulcsy-t, ami hála nektek, egyre ismertebb és keresettebb. S tényleg, még van egy kicsike családom is!😉 (Hogy időközben fele-fele lett a nagykorúak és a kiskorúak aránya, mit sem változtat a lényegen.)
Így, ezekkel együtt csináltam végig az elmúlt két hónapot. Azt a két hónapot, ami egyébként is mindig, mindenki számára kritikus pont az évben. Nálam csúcsra járatódott és ha azt kérdeznétek, hogyan tudtam végigcsinálni, azt válaszolnám, hogy fogalmam sincs. Jöhetnék a közhellyel, ami attól még, hogy közhely, igaz: csodálatos Férjúr, két csodálatos barátnő, kedves…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••