Ugrás a fő tartalomra

A kicsi a nagy árnyékában

Van nekünk egy nagybácsink, aki bár nem amerikai és az örökségét sem ránk fogja hagyni, de mi mégis nagyon-nagyon szeretjük.
És nem csak azért, mert egy ezermester:)

Nemrégiben (höhö, 2010-ben) hathatós segítségével készítettünk egy játékkonyhát a lányainknak. Most jutottam el odáig, hogy végre lecsiszoljam, lefessem, a saját ízlésemre formáljam. 
Most már büszkén fogjuk Emmára hagyományozni, a nagybácsi első unokájára. Kék pedig azért lett, hogy majd ha Emmának fiú testvére lesz, ő is szívesen használja:)
Ez a patina nem szándékos, nagyon is véletlenszerű. Mégis a legjobb helyre sikeredett (Szimba cicánk annak idején azt hitte, ez a kaparófája.) és sokat dob a nagy kékségen.



Kiskonyha a nagykonyha árnyékában:)

Megjegyzések

  1. Szuper jó! Nem is igazi gyerek, aki ennek nem örül! :-)

    VálaszTörlés
  2. Ezek szerint én még igazi gyerek lennék ...? Tündéri!

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szuper! mennyivel életszerűbb, mint a mai müa. méregdrága valamik!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Olyanunk is volt, de rövid időn belül el is ajándékoztuk a Mikulásgyárba:)

      Törlés
  4. szép konyháitok vannak. a nagy is, a kicsi is. bármelyiket elfogadnám :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük! Meghívunk egy kávéra! Én épp most kaptam egyet:))

      Törlés
  5. De szép lett, az anyagok úgy feldobják! Jó főzőcskézést!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Turkált ágynemű, meglepően jó állapotban:)

      Törlés
    2. Na és a főzőcskézés az meg van. Most éppen cspenót készül tojással és meggyleves:)

      Törlés
  6. Áááááá, ez észveszejtően jó! Imádom minden részletét. Nagyon-nagyon jó fotók születtek róla. :D

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H

Fiúsított lánybabák?

Dehogyis!!! Szerintem maradtak a babák, amik voltak: kedvesen mosolygós lányok. Csupán egy kényelmesebb szerkóba bújtak, hogy a kora reggeli, Balaton parti horgászás után tudjanak versenyt futni a fiúkkal. Ettől ők még lányosak és bájosak.