Csepke


Szeret parkban egyedül kószálni, padon ücsörögve semmibe révedni vagy  fűben heverészve felhőket bámulni. Ám szeme sarkában ott bujkál a csibészség is, tettre készen. Mert ha úgy tartja kedve, felpattan és máris a fa tetején terem, hogy övé legyen a legpirosabb cseresznye, és nem csak magára gondol, teleszedi a táskáját is, hogy hazavigye édesanyjának. Ő Csepke. Nekem:)








Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Majdnem sikerült

Babahaj, ahogyan én csinálom

Mindenek előtt egy kis magánélet, aztán jöhet a szemezgetés