Ugrás a fő tartalomra

Élni tudni kell


Alig múlt el a 12., máris itt a 13...
Felfoghatatlan, hogy már csak egy kicsike lányom van, Panni már kinőtt ebből a korszakból. Onnan tudom, hogy a körmét a dekoráció színeiben festette ki, rózsaszínre.
Apropó, dekoráció: ahhoz képest, hogy nem is akartam neki szülinapi zsúrt rendezni, egész szép kis parti kerekedett belőle. Mint máskor, most is saját készítésű minden. 
A kiegészítőkért hálás köszönet  az eztettem, a boltnak, a segítségért barátnőmnek, BonZsúrnak, a tortáért pedig az Erdős és fiai cukrászdának.








Megjegyzések

  1. Isten éltesse a nagyleányt! Olyan gyorsan nőnek :( (de amikor eszedbe juttatja, hogy valamikor - az ötödik születésnapjára - sütöttél egy mézeskalácsházat, és megemlíti, hogy jó néven venné, ha a tizenhatodikra is kapna, akkor tudod, hogy mindent jól csináltál :) )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mert nem csak tárgyakat lehet ajándékozni. Az élmények sokkal fontosabbak :))

      Törlés
  2. Nagyon szép a dekoráció, hogyan lehet ennyiféle rózsaszínt ilyen ízlésesen eirendezni, na ez nevezik tehetségnek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Á, dehogy! Ilyen alapanyagokat sikerült beszereznem, abból dolgoztam, amim volt:))

      Törlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. Isten éltesse! (nem akarlak elkeseríteni, de ott a háttérben sem túl pöttöm már az a lány, így meg, hogy van egy nagy-lány-testvére, gyanítom, hamarabb lesz kisfelnőtt. te meg egy csomó remek tinédzser büszke anyukája!:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, Kata! S még ha elárulom, hogy az új év első napján az jutott eszembe, hogy a háttérben nem látszó legnagyobb idén nagykorú lesz.... (ATYÁÁÁÁMMMM!!!!!) s ha így vesszük, már egyel kevesebb a tinédzser gyerekem:))))))))))

      Törlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H

Fiúsított lánybabák?

Dehogyis!!! Szerintem maradtak a babák, amik voltak: kedvesen mosolygós lányok. Csupán egy kényelmesebb szerkóba bújtak, hogy a kora reggeli, Balaton parti horgászás után tudjanak versenyt futni a fiúkkal. Ettől ők még lányosak és bájosak.