Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2016

Már megint lila

Többször mondtam már, hogy a lila nem az én színem. Valahogy mégis mindig megtalál engem ez a szín, dolgom van hát vele, ezt most már tudom.  A mostani kérésnél is kétségbe estem egy pillanatra, de nem tartott sokáig. Azaz mégis. Időnként visszaestem a kétségbeesés sötét bugyrába, de csak amikor a méteráru boltokat jártam és lila anyagokat kerestem. Olyat, ami tényleg lila. Tele vannak lila anyagokkal a polcok! - mondhatnánk, hát hogy nem tudtál választani?! Na ja, könnyű annak, aki színes lilát akar. De mi van azzal, aki CSAK lilát szeretne? Hm? Merthogy csak lila, az nincs. Van sárgával kevert, van rózsaszínnel társított, zöldes vagy kékes is akad, de csak lila! na, olyan nincs. Itt ingott meg egy kissé a kapcsolatunk és lemondani készültem róla, de győzött a józan ész és a nemadhatomfel érzés. Nekiláttam, eltöltöttem ezzel a színnel 735 percet és a végére egészen kiváló lett a kapcsoltaunk. Már-már meg is szerettük egymást.
Szóval elkészült az újszülött Bori takarója, 100*120 cm-e…

Haramiák

Kalózok hada vert tanyát a műhelyünkben.  Ha nem tudnám, hogy jámbor lények, most igencsak megijednék. De tudom, ha kibújnak a jelmezükből, ők is csak hétköznapi srácok.





Közülük kettőt még megtaláltok a Piactéren.

Kobold

A kis koboldomnak elég összetett története van, már ami a megszületését illeti. Kezdődött a szőrös anyagnál, ami igazándiból egy kabát bélése; egy kabáté, ami vadonatúj és amit kidobásra ítéltek. Ezt meg ugye nem engedhetjük. Eleinte csak ruhában gondolkodtam, szőrösben, télire. Aztán megálmodtam egy szőrös fizimiskát, ami elsőre nem sikerült fényesen, ám szerethető lett nagyon.

A történet egy másik anyaggal folytatódik, egy tappancsossal, ami hogy, hogynem a kosaramban landolt a Hobbyművészben. A mintája fiú babáért kiáltott és lila karokért, de Bori szerint a színei így nagyon csajosak. Nem engedtem a lila végtagból, akárhogy próbáltam, csakis ez tetszett igazán. Csak egy apró mozdulaton, egy aprócska gondolatfoszlányon, hogy a szőrös anyag újra előkerült és épp a lilatappancsos anyag mellé. És már meg is született a kis fiú koboldom, először csak gondolatban, aztán a valóságban is. A sors fintora, hogy épp egy kicsi lánynak vásárolták meg :)



Cirmos cica

Rém unalmas lehet már, hogy minden újabb figurára azt mondom, hogy kedvenc. De ez tényleg nagy-nagy kedvenc lett, még titkon drukkoltam is a legutóbbi PiciPiacon, hogy ne vigyék el:) A csíkos mancsa, a dróttól kunkorodó farkincája, a műbőr orrocskája... hát nem kedves? 




Azért nem vagyok önző, nem tartom meg magamnak:) A Piactéren megvásárolható.