Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: augusztus, 2011

Pasis

A kényeztetés nem csak a lányok kiváltsága ám! A fiúk is megkapják a magukét:) De valahogy őket nem féltem annyira. Talán mert fiúk? Talán mert nagyobbak? Nem tudom.  A lényeg, hogy nekik is jár a vadonatúj tolltartó a vadonatúj iskolába.

Szívem szeret

Ugye tudod? Jól emlékszem a Puszimamira . Akkor még féltettem azt az aprócska, szégyenlős kislányt. Ma már tudom, hogy képes lazán venni az akadályokat és az iskolaváltást (talán) észre sem fogja venni. De azért hogy még kényeztessem egy kicsit és érezze a dolog különlegességét, kap egy vadonatúj tolltartót a vadonatúj iskolába.

Mi lenne ha?

Már régóta tervezem egy gyűjteményes falikép (mint pl. a híres Dear Jane ) megvarrását, de mindig akadt más, ami fontosabb vagy épp jobban bolygatta a fantáziámat. Most azonban, hogy ráakadtam Lori blogjára és láttam a szebbnél szebb blokkjait és hogy erről leírásokat is készít, arra gondoltam, ezt én is megtehetném. Játékra vagy ha úgy tetszik, virtuális közös varrásra hívnálak benneteket, így kénytelen lennék megvarrni magam is azt a gyűjteményest:) Minden hónap elejére megszerkesztenék egy blokkot, készítenék róla leírást, lépésről lépésre (azok kedvéért, akik nem jártasak annyira a foltvarrásban), a ti dolgotok csak annyi lenne, hogy elkészítitek:) Volna kedvetek hozzá?
A párnák már a meskán:) Meska: egyedi kézműves tárgyak, ajándékok Kredenc.meska.hu

Szolid virágözön

Virág kívül, virág belül, de még a zseb díszítésén is. Csak hogy kerek legyen a történet. Vasárnap a Goubá-n .

Bohó virág

Csoki és málna együtt, az én olvasatomban. Vasárnap vásárnap!

Pöttyös madár

Elöl-hátul textilbőr, most már profi összeállításban: bőrvarró tűvel és bőrvarró cérnával. A madárka meg szerelem:) Vasárnap viszem!

Jelek

24 aprócska óvodai jel. Egy vadonatúj, eddig sosemvolt óvodába . Mert szeptembertől új fejezet kezdődik az egész család életében: a nagyok iskolát váltanak, a kicsi pedig óvodás lesz. Visszavonhatatlanul nagy lány lett ő is. Nekem meg tengernyi lesz a szabadidőm.... A hímzés eltartott egy darabig, de végre ma reggel készen lett mind. A hímzőcérna, hát hogy is mondjam csak... nem tartozik a kedvenceim közé, ráadásul kék, ami szintén nem az én színem. De itt van, készen van, ma visszük az oviba, sok-sok játékkal együtt. Aztán vár még rám ötven darab babzsák:)

Szürke párnák

Hogy ne maradjanak ki a sorból, megmutatom azt a két párnát, ami egy hajdanvolt blúz és két turkált, sziklává keményített horgolt csipke reinkarnációja.

Azt kérdezed milyen volt?

Elég annyi, hogy nem tett jót az egyébként sem túl nagy önbizalmamnak...

Másnak indultak

Mindkét párna másnak indult, de egyik sem kerülhette el a sorsát. Ez kezdetben falikép vala...   Ez pediglen gyűrűpárna ... Ezeket a párnákat is láthatjátok vasárnap .

Kicsi, nagy, széles, keskeny

Mondtam már, hogy Goubára készülök? Vasárnap és jövő vasárnap?

Örökké

Aranyvessző

Timitől kaptam (még karácsonyra...) egy gombolyag álompuha, nyers gyapjút. Nem mertem hozzányúlni sokáig, csak elő-elővettem kicsit megsimogatni, megcirógatni, titokban arra vágyva, hogy visszakéredzkedik az ajándékozóhoz megfestődni:) Mert az én előző próbálkozásaim mind csalódással végződtek, látva mások csodásan megfestett fonalait meg különösen. De mert vasárnap a férjem és a gyerekek egy halom aranyvesszővel állítottak haza, muszáj volt cselekednem. Ez a növény már önmagában is gyönyörű sárgát eredményez, ezzel bakot nem lőhetek, gondoltam. Nekiálltam festeni, ám gondoltam egy merészet is -mert közben folyton Timi csodazöldjei lebegtek lelki szemeim előtt- a festőlevet két felé öntöttem és az egyikbe timsót is tettem, nem sokat, csak éppenhogy. Ebből az éppenhogyból aztán végül semmi nem látszik, legalábbis ami a fonal mellé tett vásznat illeti.  A fonal így szárazon már tetszik, bár egyáltalán nem ilyet képzeltem el. Hanem... hanem... olyan csodazöldet:) A vászonnal ped

Kockás és csíkos

Egy tucat övtáska és egy tucat neszesszer között varrtam egy kislány pólót. Újrahasznosított darab, méghozzá duplán. Egy olyan hosszú ujjú pólót turkáltam, ami csak azért kellett, mert szürke és piros csíkos, egyébként meg sosem volt rajtam. A józan eszem mégsem engedte kidobni, így átalakult. Szabásmintám nem volt, ezért ilyen ad hoc alapon készült. De mindegy is, mert amikor majd Vercsire ráadom és megkérdezi, én varrtam-e büszkén mondhatom neki, hogy igen. És ettől ő is nagyon büszke és boldog lesz:) Hipp-hopp, varázsütésre pedig végre gumi került az üres gumiházba. A nadrág maga ugyan készen van hetek (hónapok?) óta és mert a gazdája folyton rágta a fülemet, hogy neki soha semmit, nem tehettem mást, befejeztem:) (Csak csendben jegyezném meg, ehhez sem volt szabásminta:D)  

Ihlet

Az a különleges helyzet állt elő, hogy nem én vettem valahonnan, hanem tőlem merítették azt a bizonyos ihletet. Furcsa, de jól eső érzés:) Köszönöm, kedves algyői foltvarró lányok! Gabi, aki szívén viseli az algyői lányok patchwork tudását és lelkesen vezetgeti, tanítgatja őket, két saját táskát is készített. Varrósarok nevű blogján megnézhetitek.

Kötök is

Még a nyaralás alatt elkészült ez a kis kardigán, ki hinné, de 40 fokban, szintén fonalfalás címén. Sajnos az idő miatt aktuális lett, hogy eldolgozzam végre a szálakat és rávarrjam a gombot. A nyaka kicsit kinyúlt, mert van egy nagytestvér, aki néhányszor már belebújt, csakúgy mint Mazsola Tádé lapulevél köpönyegébe. (A fotózás viszont nem ment egyszerűen:D) Csupa Barka fonal és a nyeremény gombom a FabTextiltől .       Ennyi bohóckodás és néhány alig használható fotó után, egyszerűen levette a kardigánt és ledobta a földre. Így maradt a konyhaasztal és egy kisvirág a kertemből :) De így legalább látszik rendesen. Köszönöm a mintát, Rita!