Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2009

Nem bíííírok leállni

Pedig muszáj lesz már mással is foglalkoznom:)
Kihasználva, hogy egyszál magamban töltöttem egy éjszakát, két táskát is varrtam MAGAMNAK:)

Az egyik egy elegáns fazon, IKEÁ-s anyagokból. Mágneszárral záródik és belül mindkét oldalra varrtam zsebet. Merevítőt, flízt egyáltalán nem tettem bele, csak az egyszínű fekete anyagra vasaltam vetexet.
Az ötlet ettől a hölgytől származik. Ő tökélyre fejlesztette ezt a fazont. Nekem még nem sikerült, bár már a második ilyen táskám. Az első az egyik tanító nénié lett barna-patchwork kivitelben, fotó elfelejtődött:(



A másik sokkal hétköznapibb, amolyan tarisznya féle szintén IKEÁ-s anyagokból. Ennek van "fedele", ami véletlenül úgy sikerült, hogy az egész elejét befedi:)
(Vessetek rám követ, de nem szoktam szabásmintát készíteni, ezért a véletlen:) Egyszer Zazálea azt írta, hogy a szabásminta engem csak zavarna és azt hiszem, nagyon is igaza van:D )
Szóval a táska kétrészes, belül egy zsebe van. Ez is mágneszárral záródik és állítható a pántja…

Táskafül

Gina! Bruercsi! És akit még érdekel!
Szerencsére nem töröltem ki minden fotót a fényképezőgépből, így közelit is tudok mutatni a "vadludas" táskámról. A táska egyik oldalára egy bújtatót varrtam, a másik oldalára pedig odavarrtam a fül mindkét végét; előtte persze átfűztem a bújtatón. Így lehet rövid és hosszú pántként is használni.



Az eredetit is próbáltam fényképezni, több-kevesebb sikerrel. (Van ugyan a masinánkon dokumentum fotózására alkalmas menü, de azzal még rosszabbul sikerültek a képek. Szerintem aki blogolásra adja a fejét, el kéne végeznie egy fényképész-tanfolyamot is:D Legalábbis nekem:D)
A fül itt nem volt átdugva a bújtatón, én ezen változtattam. Na meg a zipzáron. (Gina! Ez az, amit nem értettem és csekély értelműként nem is tudtam megfejteni a mikéntjét. Ezért a záródás is teljesen másmilyen lett:D)


Hoppá!

A blogom szép csendben 1 éves lett 18-án:))

Így kezdtem:)

Azóta történt névváltoztatás, kettéválás, sablonalakítás (számtalan:D) részt vettem egy csomó játékban, ajándék sorsolásban (nagyon sokban nyertem is:D), varrtam, faragtam, festettem, főztem, sütöttem és mutogattam:)

És közben megismertem számos értékes embert, akiktől kaptam biztatást, ha kellett bátorítást, együttérzést, rengeteg jót és néha rosszat is.

Köszönöm minden állandó olvasómnak és a néha erre tévedőknek is, hogy volt kinek mutogatnom!

"Tetemre" hívtak

Játékra hívtak Krisztinka és Mammka. Írjak magamról lényeges és lényegtelen dolgokat. Huh!
A lényeges dolgokról egyszer már írtam, azt hiszem, nem vagyok annyira összetett és bonyolult személyiség, hogy más is eszembe jusson, hiába is töröm a fejem napok óta:) Azért köszönöm, Krisztinka, hogy rám is gondoltál!

És most lássuk a lényegteleneket, szám szerint hatot:

1. Lényegtelen, hogy tökmag vagy szotyi, rengeteget tudok belőle enni, ha egyszer elémteszik:)

2. Lényegtelen, hogy milyen az idő, én mezítláb járok, hacsak tehetem. Az első napsugaraknál én már csupasz lábbal bújok a cipőmbe.

(Igen, ez az én lábam és nem, ez sajnos nem tengerparti homok, ez csupán játszótéri homok, de nagyon fincsi:D)

3. Lényegtelen, hogy milyen apróságról van szó, nagyon tudja nyomni a lelkemet. A nagyokról nem is beszélve...

4. Lényegtelen, hogy mit gondolok másokról, úgyis csak magamban, magamnak mondom el a véleményemet.

5. Lényegtelen, hogy utca vagy otthon, magány vagy társaság, film vagy valóság tudok sírni b…

Az utolsó darabok

Elkészültek az utolsó darabok is. Terveztem mást is varrni, de be kell látnom, az én napom is csak 24 órából áll.

Ez a táska ugyanaz és mégis más:) Az első világosabb kék anyagból készült és muszály volt odaadnom az egyik tanító néninek, mert az övé nem készült el időben:( Így az óvónéninek újat készítettem és azért ugyanolyat, mert ez a táska már a fejemben is az "övé" volt, mást neki el sem tudtam volna képzelni:) Nem maradhatott el mellőle a neszi és a papírzsebkendő
tartó sem.


Ez a két neszi a hozzájuk tartozó papírzsepitartóval pedig a két igazgatónőé. Természetesen a hozzájuk színben passzoló cimkével:)


Martimeznek!

Megtaláltam:) Nem csodálom, hogy ez a kedvenced, nagyon szép! Sokat nézegettem, amikor egyszer crazy-t készítettem:)



S ha már lapozgattam, megtaláltam Márta néni takaróját is az újságban. Ezt volt szerencsém élőben is látni:)

Két varrás közt

Szösszenetek az elmúlt időszakból:

Néhány cimke készült, hogy még az is harmonizáljon a táska színével. Mostmár nem csak fehér és drappszínű van, hanem kék táskához kék, rózsaszínhez rózsaszín, zöldhöz zöld és így tovább...



Egy kis móka a végére, hogy megmutassam, milyen jó varrótűvel dolgozom:) és hogy mennyire fáradt voltam:)


Mint a fenti kép is mutatja, varrtam, de elfelejtettem fotózni:( Pedig két nagyon jól sikerült táskát tudhatok magam mögött, az osztály és a tanító nénik örömére! (Teljes szerénységgel:D)

Kettő már kipipálva

Elkészült a párna a mi kis 9 évesünknek. Volt rá kb. 45 percem, hát olyan is lett...:(



És egy vadludas táska a másik óvó néninek. A táska ismerős lehet a Foltvarázs című, időközben sajnos megszűnt újságból. Bevallom, pontos és részletes leírás hiányában megszenvedtem vele rendesen, közel sem lett olyan, mint az eredeti:( Ott kezdődött, hogy sehogy sem tudtam rájönni, hogyan varrjam bele a zipzárt úgy, hogy ne látszódjon a varrás és a sarkait is be tudjam varrni. Merthogy az eredetiben a két sarka a tetején is le van varrva, egyik oldalában a pánttal, másik oldalában a bújtatóval együtt és a kettő között van a zipzár. Na, ez az én képességeimet meghaladta, éppen ezért csak mágneszár került bele. És itt jön a másik hiba: eredetileg a bújtató a vadludakkal egyvonalban lett volna. Én, naná!, nem oda tettem:( Mentségemre mondom, ekkor már éjjel kettő felé járt az idő:)



Nini! Mit találtam, miközben a Foltvarázs újságaimat lapozgattam!? Kedves blogtársaim munkáit:))))





(Ha baj, hogy megmutattam…

Képeslapok, táskák, Tilda... őrület

Ha az óvódás gyerek anyukája kreatív (mint én), szeretne saját készítésű ajándékokat adni az óvónéniknek, akiktől drága nagylánya búcsúzik. Ha mellé még egy kicsit ostoba is (mint én), akkor ezek mellé még bevállal az iskolás gyerekei osztályaiban is egy-két "apróságot". Nem csak az egyikben! Ááá, mind a kettőben! Az ilyen anyukák (mint én) nem is tudom hogy gondolják...
Egyetlen szerencséje, hogy a net-szolgáltatás szünetel, így valamelyest tud haladni is a hirtelen ötlettől vezérelt vállalásaival.
Ja! És még elkészíti a megrendelt cicát és szülinapi ajándékot is készít, mert drága gyermeke ismét zsúrba megy.
Szóval ezért az őrület:))) Vagy azért ez őrület?:)))

Ez a Tilda cica készült el először. Ugyanaz a szabásminta, mégis egészen más. Szerintem:)
A pöttyös anyag a leendő gazdája választása volt. Egy fehér kendőcske a nyakba, egy kis fehér selyemrózsa a füle tövébe és máris útra kész volt őkelme. Előtte még főztünk neki egy finom teát, hogy tartson meg minket jó emlékezetében…

Barbi-ruha gyereknapra

Az úgy kezdődött, hogy Panni mindenáron Barbie babát szeretett volna. (Ha tudnám hogyan kell, itt most erősen félrehúzott, berzenkedő arc lenne:D) Kapott is egyet, aztán még egyet, aminek pörög és világít(!) a szoknyája, aztán még egy néger strandolósat, aztán fúkat is. (Tőlünk csak kettőt kapott, az sem igazi:D) Most ott tartunk, hogy van néhány Barbie-nk, de nincs ruhájuk.
Körülnéztem az üzletben: méregdrága a ruha és csupa csicsa-micsa, csilli-villi. Brrr... Na ezt azért mégsem kéne... Ezért varrtam és horgoltam néhányat én magam. Ezt kapta Panni lányunk gyereknapra.
Egyik baba volt olyan kedves és modellt állt nekem:)