Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: augusztus, 2014

Másképpen fest

Nem először fogok ecsetet a kezembe, hogy átalakítsam a körülöttünk lévő tárgyakat. Nem nagy bútordarabokról van itt szó, bár attól sem riadok vissza. Most csak néhány apróság került a kezem alá és van is még néhány, ami befejezésre vár.  Érdemes kísérletezgetni, próbálkozni bárkinek, még annak is, aki kevesebb tehetséget érez hozzá. Itt is igaz, hogy csak egy ecset és festék kell hozzá. Na jó, itt még használtam némi textilt és kétoldalas ragasztót is.
Ezt a megfakult, bádog mécsestartót a Tétényi úti piac ócskás részén vettem, nagyon-nagyon drágán. 300 forintért:)

Miután megtisztítottam a pókhálótól és a portól, átfestettem, az üveglapot lemostam és kétoldalas ragasztószalaggal (szőnyegragasztó néven fut a barkácsáruházakban) rögzítettem rá a textilt. A képen háttérként szolgáló festmény keretét is átfestettem, türkizkékről (régebbi képeimen még az eredeti állapot látható) szürkére.


Időnként bemegyek a Kik nevű üzlethálózat boltjába is, pedig nem igazán kedvelem. Egyik ottjártamkor …

Csoda háromemeletnyi magasságban

Ha valaki azt gondolná, hogy az esküvő (mert igen, még mindig a hatása alatt vagyunk. Családilag és barátilag is.) torta nélkül múlt el, hát az nagyon téved. A torta három emeletes volt, minden emelet más-más ízű. 72 db tojásból készült a piskótája. Külön tortaállványt kellett eszkábálni hozzá. És bármilyen hihetetlen, ez sem cukrászdai műremek. Nem illett volna az esküvőhöz:) Unokaöcsém barátnője készítette, akinek semmi, de semmi köze nincs a cukrászathoz! Hát nem csodaszép?






Az élet napfényes oldala

Súgva, pironkodva mesélte, hogy megkérte a kezét. Együtt könnyeztünk, mert ebben is nagyon hasonlítunk. Tervezgettünk, örömködtünk, egymás után jöttek a jobbnál jobb ötletek. Mire eljött a nagy nap, összeállt a kis csapat. Barátok, rokonok, haverok, ismerősök. Mind hozzátett valamit, hogy ez az esküvő olyan fergeteges, megható és emlékezetes legyen, amilyenre megálmodtuk.
A barátnő sminkelt, majd a buliban fergetegesen énekelt.
Az egyik húg virágot kötött és dekorált.



Sógorkomajóbarát (azaz Férjúr) sofőrködött.


Az unakaöccsök és az unokahúg megilletődve zenéltek, nászajándék gyanánt.
De hogy ez a bejegyzés ne csak a boldogság hevében kerüljön bele ebbe a kreatív blogba, elárulom, hogy a dekorációért is felelős voltam egy kicsit.





Gondoskodtam az egységről is.  (A zoknik történetét hosszú lenne elmesélni, mert elég kalandos. A vége a lényeg: megfestettük.)


Hirtelen varrtam egy gyűrűpárnát is.

S hogy újdonsült hobbimnak is hódoljak, fotóztam is.

Marci

Marci egyenlőre kissé feszeng. Egyenlőre ő az egyetlen férfi, a bájos hölgykoszorúban, akik a polcomon ülnek.  Pedig azt hiszem, semmi oka megijedni ennek a kockás inges, piros nadrágos fess fiatalembernek.



Minden egyéb információ a honlapomon található: www.pjulcsy.hu