Ugrás a fő tartalomra

Körvarrás

Valamikor a fórumon elindult egy körvarrás. Jelentkeztem én is és két hete vissza is jutott hozzám. Komórka hozta el hozzám személyesen, nem bízva a véletlenre (vagy a postára!) Ilyen lett:

Szerintem jó lett, a középső blokk az enyém. Egyetlen ici-pici szívfájdalmam, hogy van benne fehér is. De sebaj, megoldjuk és így is szép lesz:-)

Komórka volt olyan drága, és mindenkinek hozott egy kis ajándékot. Az egyik neszeszer, amit a blogján láttatok, az az enyém lett. Már használatba is vettem, rögtön aznap délután:-) Köszönjük Marianna!



Ezek pedig a szülinapos menyasszonynak készült táskák. A pöttyös táska Tildas könyvből való, még hiányzik róla a kitűző. Úgy gondoltam, csinálok hozzá több félét is, hogy legyen miből válogatni.


Ez a táska pedig a nemrég megjelent Patchwork magazin táskás különszámából készült. Német nyelvismeret híján saját kútfőből, úgyhogy inkább ne hasonlítsátok össze:-)

Megjegyzések

  1. no, erre a válasszál többféléből dologra én már ráfaragtam (nem vagyok irigy, nem kell félre érteni), de van, hogy azt mondják, hogy ezt is kérem, meg azt is...

    VálaszTörlés
  2. Na jó, de én mindet neki szánom! Mert ő egy "divat lady" és mint ilyen, a táskája mindig menő legyen:-)

    VálaszTörlés
  3. Julcsi! Megszégyenülök melletted!Én nem tudok az időmmel így bánni,sőt....:((( A szokásos kérdés: hogy van ennyi mindenre energiád???
    nagyon szépeket varrtál,Komórka pedig egy mai tündér-ezt tudjuk!:)

    VálaszTörlés
  4. Azt semmiképp ne tedd! Ez az éjszakai projekt:-)

    VálaszTörlés
  5. Esküszöm, hogy - elveimet félre dobom - és újra mégis férjhez megyek - nálad érdemes menyasszonyként ismerősnek, barátnőnek lenni ;-)

    VálaszTörlés
  6. Neee! Ne add fel az elveidet! Szívesen varrok Neked, mint "sima" barátnőnek:-) Mit szeretnél?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••