Ugrás a fő tartalomra

Vírus

Mindig hencegek vele, hogy az én gyermekeim milyen egészségesek, ritkán betegek. Hát rosszul tettem, mostmár belátom.
Pancsi hányós vírust kapott, Vercsi pedig orrfolyósat... Tegnapra Panni meggyógyult, Vercsi zihálni kezdett, hörghurutja lett... Ma reggel pedig hányt... És a fiúk is köhögtek reggel... És Bendének hasmenése is volt... És én is fújom az orromat...

Fenékig tejfel az élet:-)

...

De most egyedül vagyunk Verocskával, aki éppen elaludt és vidulásképpen varrni fogok:-) A háztartást meg majd megoldja a jótündér, ha akarja:-)

Megjegyzések

  1. Varrás közben gyorsabban gyógyul az ember lánya. Tudtad Julcsy?

    VálaszTörlés
  2. Hihi:-) Nem tudtam, de most hogy mondod, "kicsitminthajobbanvónék":-)

    VálaszTörlés
  3. Jaj, jaj! Jobbulást! Egyedül ebben az egy esetben jobb, hogy egy gyerekem van! Olyan rossz nézni, hogy, ha beteg a törpe! Hát még milyen rossz lehet, hogy felváltva négyen vannak rosszul, és még bónuszként az Anyuka is beteg!!!

    VálaszTörlés
  4. Julcsikám! nyomassátok a c vitamint!!!És legyél "nagyonminthajobbanlennél".)))

    VálaszTörlés
  5. Jobbulást kivánok az aproságoknak inne tőlem is..

    VálaszTörlés
  6. "hagyja a dagadt ruhát másra"... ;-) varrni menjen a padlásra... :-)

    VálaszTörlés
  7. Gyorsan gyógyuljatok,mert várunk ám titeket!

    VálaszTörlés
  8. Helyzetjelentés: Mindannyian jobban vagyunk, készült egy neszeszer, fiúk felléptek az iskola jótékonysági estjén (csuda helyesek voltak), és ma csak Verocska alszik itthon, pihenhetek én is:-)

    Violini! Ne félj, megyünk:-)

    VálaszTörlés
  9. Ja! Udvariatlan módon elfelejtettem megköszönni a jókívánságokat!

    KÖSZÖNÖM MINDENKINEK!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenek előtt egy kis magánélet, aztán jöhet a szemezgetés

Vagy ha úgy vesszük, akár azt is mondhatnám, hogy szolgálati közlemény.
2016. novemberében több szempontból is változás történt az én egyébként sem unalmas életemben. Bemutatótermet nyitottunk a Paloma-házban. Öt alkotótársammal együtt vágtunk bele, hogy próbára tegyük magunkat. (Ha a belvárosban jártok, feltétlenül nézzetek szét nálunk.) Ezzel együtt kezdtem félállásban dolgozni asszisztensként. S ez mellett még csinálom a Pjulcsy-t, ami hála nektek, egyre ismertebb és keresettebb. S tényleg, még van egy kicsike családom is!😉 (Hogy időközben fele-fele lett a nagykorúak és a kiskorúak aránya, mit sem változtat a lényegen.)
Így, ezekkel együtt csináltam végig az elmúlt két hónapot. Azt a két hónapot, ami egyébként is mindig, mindenki számára kritikus pont az évben. Nálam csúcsra járatódott és ha azt kérdeznétek, hogyan tudtam végigcsinálni, azt válaszolnám, hogy fogalmam sincs. Jöhetnék a közhellyel, ami attól még, hogy közhely, igaz: csodálatos Férjúr, két csodálatos barátnő, kedves…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••