Ugrás a fő tartalomra

Tervek?



Annyian kérdeztétek -már nem is tudom, hányan-, hogy muszály válaszolnom. Más kérdéseknél, játékoknál alig várom, hogy játékba kerüljek, most inkább kimaradtam volna belőle...
Na nem azért, mert nem szeretném elmondani másoknak, mik a terveim, egyszerűen csak nincsenek. Van nagyon sok dolog, amit SZERETNÉK... Vannak elérhetetlen vágyaim... és talán elérhető vágyaim is... De terveim, azok nincsenek...
Ha én egy nagyon precíz, pontos ember lennék, akkor biztosan lennének. De nem vagyok...
Leírhatnám, hogy mit szeretnék, de olyan sok minden van, hogy már most tudom, nem lesz megvalósítva a fele sem...
A vágyaimról pedig nem szeretek beszélni... /az elérhetetlen családi házról úgyis mindenki tud:)/
Másrészt pedig a gyermekeim irányítják az életemet. És nem úgy, hogy ők a főnökök /de:)/, hanem az én feladatom -hiszen édesanya vagyok- hogy őket nevelgessem, rendezgessem, terelgessem. Minden más csak ezután jön.
Persze megyünk majd nyaralni... talán majd felújítjuk a konyhát... talán majd leszigeteljük az erkélyt, és akkor télen is tudok ott varrni... talán... De ezek mind ott és akkor fognak eldőlni, mert nagyon sok befolyásoló tényező van. És ha valami nem sikerül, akkor sem dől össze a világ.
Mindezekből kiderül, hogy én egy spontán természetű ember vagyok, férjem legnagyobb bánatára:) Már attól elsápadok és ideges leszek, ha vacsoránál megkérdezi, mit csináljunk holnap?:) Szóval nem TUDOK előre tervezni.
Persze azért nem is az a jelszavam, hogy "élj a mának"!

A felkérést és kíváncsiskodást nagyon köszönöm mindenkinek, de képtelen vagyok rá érdemben válaszolni:(

Éppen ezért én nem is kérdeznék senkit, hátha van még rajtam kívül valaki, akit ez a kérdés zavarba hoz.




Megjegyzések

  1. A legfontosabb terved csodálatos: felnevelni a gyerekeidet! Varrni majd bármikor tudsz, a konyha is megvár..., de ezek az évek soha nem jönnek vissza, sok türelmet, szeretetet és jó egészséget kívánok, hogy a legjobban sikerüljön a terved...

    VálaszTörlés
  2. Én is csak halogatom a válaszadást, és pontosan úgy vagyok ezzel, mint Te, céljaim vannak, terveim max. ma estig :-)) (Pl. hogy megvarrok egy táskát :D)

    VálaszTörlés
  3. Szerintem is fölösleges kisgyerekek mellett tervezni bármit is. Fel fognak nőni, de addig ők a legfontosabbak. És a rájuk-velük töltött idő megtérül majd! Hozzáteszem: a tinédzserkor elmúltával.

    VálaszTörlés
  4. "élj a mának"-neked ez pejoratív???
    Szerintem ha nem tudsz előre gondolkodni, és gondolom nem a múltban élsz, akkor csak a mának élhetsz! Különben is, hol lehet még élni, mint MOST!!!:)))Nekem adatott volna meg, hogy ne tudjak tervezni előre, ki se látok a terveimből, s pont az zavar, hogy sosem tudok ott lenni, ami éppen van, fejben két lépéssel mindig előbbre vagyok.

    VálaszTörlés
  5. Ezért írtam én is, hogy remélem megúszom. Nem szeretem az ilyen tipusú kérdéseket, nem is adtam tovább. Így pláne örülök, hogy a lőrinci találkát tervbe vetted :))

    VálaszTörlés
  6. Én szeretek tervezgetni,de a mit eszünk holnap kérdés azért zavarba hoz :-)

    VálaszTörlés
  7. Szera, Zsukka, Bea! Köszönöm!

    Colette! Nem, nem pejoratív!

    Gina! Az egy dolog, hogy tervbe van véve:) Majd aznap reggel eldől, tudok-e menni:)

    Violini! Annyira kéne egy jobb szó a tervre:) Mert tervezgetni én is szeretek, de tudom, hogy úgysem valósul meg... Pl. néhányszor képzeletben már berendeztem a varrószobámat:)

    VálaszTörlés
  8. ööö...legyenek az ilyenek a fiktív tervek :-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H

Fiúsított lánybabák?

Dehogyis!!! Szerintem maradtak a babák, amik voltak: kedvesen mosolygós lányok. Csupán egy kényelmesebb szerkóba bújtak, hogy a kora reggeli, Balaton parti horgászás után tudjanak versenyt futni a fiúkkal. Ettől ők még lányosak és bájosak.