Ugrás a fő tartalomra

Jutlomzsák=nasiraktár

Az úgy kezdődött, hogy a gyerekek rengeteg csokoládét kaptak Mikulásra és Húsvétra. Már vannak olyan nagyok és okosak☺, hogy nem falják fel egyszerre az egészet, hanem elraktározzák. A ruhásszekrényükbe. De ott útban van és bizony Vercsi is rájárt☺ Ki kellett találni valamit, hogy biztonságban tudhassák a nasiraktárukat.
És úgy is kezdődött, hogy bevezettük néhány évvel ezelőtt a pirospontos feladatrendszert: mindenkinek voltak feladatai, ha megcsinálták pontot kaptak érte és ha bizonyos pont összegyűlt, kaptak 1-1 könyvet. (A nevelési célzat helyességét kéretik nem megkérdőjelezni☺) Ez jó is volt, csak egy idő után elvesztette varázsát.
Ekkor Bende fejéből kipattant az isteni szikra: vonjuk össze a kettőt és ha valamit megcsinálnak, kapjanak rögtön jutalmat, mert a pontokat olyan nehéz kivárni☺
És ezután megszületett ez (mintegy két hónap után) és már szépen felrakva a helyére (egy hónappal az elkészülte után):



~~~♥♥♥~~~

Megjegyzések

  1. Fantasztikus anyagokból varrtál csudaklassz tartókát.. és gondolom jó magasan van??! :o))

    VálaszTörlés
  2. Jajj, de jók!!! Nekem nagyon tetszenek a tartók és a háttér is:))

    VálaszTörlés
  3. Jó ötlet :) (jut szembe, a napokban dobtam ki egy zacskó szaloncukrot :D )

    VálaszTörlés
  4. Az ötlet és a kivitelezés is nagyon jó!

    VálaszTörlés
  5. Nagyon szuper ötlet, nekem a megvalósítás is tetszik!

    VálaszTörlés
  6. Ez egy követendő példa! Nekem nem is kell olyan sokat készítenem (6 db)egyenlőre. Még csak a helyét kellene megtalálnom, hogy hová is teszem. És miket kapnak a gyerekek a zsákocskákba? Úgy látom, hogy szerettek olvasni. Nem szeretnél véletlenül játszani? Nézzél be az elokonyv1.blogspot.com oldalra. Két történetet lehet folytatni a saját gondolataidat követve, de egyet be kell tartani, az alaptörténetet kell tovább írni. Tóbiás a tengerész, vagy Panna, akinek kistestvére születik. Nagyon örülnék, ha belátogatnál. Azt is lehet, hogy te kezdesz egy új mesét és ezt, majd a látogatók folytatják. Ha nincs kedved nem gáz, akkor is olvaslak tovább! Üdv. Mária

    VálaszTörlés
  7. Bocsi megint én. Láttam itt, hogy van ez a VARÁZSOLLÓ blog. Szeretnék regisztrálni az oldalára, vagy rendszeres olvasónak, mert volna kérdésem a babzsák fotellel kapcsolatban, de nem tudom, hogy hogyan lehet. Tudnál segíteni??
    Mária

    VálaszTörlés
  8. Szia! Megoldódott a blog kérdés. Már készülnek a gyerekeknek az ilyen jutalom tartók. Üdv. Mária

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…