Ugrás a fő tartalomra

Ismét újrahasznosítás

~~~♥♥♥~~~

Apa kinyúlt kötött pulcsijából...


...egy díszpárna. Azt hiszem még kap néhány horgolt virágot, mert így elég csupasz
és mert mostanában azok a gyengéim:)


Azt hiszem, a hátulja megállná a helyét elejeként is:)


~~~♥♥♥~~~

Megjegyzések

  1. Naaaa! Ez nem ér! Nálam is tervben van pulcsi felhasználás párnának.
    Hogy dolgoztad el a széleket? Ezen parázok egyedül.

    VálaszTörlés
  2. Nekem is tetszik! És lehet hogy el is lopom az ötletet, bár most nincs kidobni való pulcsink :)

    VálaszTörlés
  3. Nem is fordítanám vissza. Jó lett nagyon!

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó lett! Csak nem a Praktika újság hatott rád? :)
    Azóta én is sanda szemekkel méricskélem a szekrényünket...

    VálaszTörlés
  5. nagyon jók lettek, csak gratulálni tudok.

    VálaszTörlés
  6. Köszi lányok! Azt hiszem, készülni fog még egy, mert a pulcsi hátulja még megmaradt:)

    Ezkriszti! anyagtovábbító és cikk-cakk öltés. Nem mondom, hogy nem nyúlt, de a végleges formáján ez nem látszik:D

    Bruer! 1000 éve nem láttam Praktika újságot. Nem tetszik:( A legelső számok nagyon jók voltak, de a mostaniak már kevésbé. Szerintem persze!

    VálaszTörlés
  7. Jujj de jó!!! Még néztem is és akartam is mondani hogy mennyire klassz párna, csak annyit beszéltem, hogy kimaradt... Köszi a gyors talit, meg a babókat. :o)))

    VálaszTörlés
  8. Bocsi, hogy rákérdeztem, csak pont a mostani szám ezzel az újrahasznosítással foglalkozik.

    VálaszTörlés
  9. Úgy látszik némelyekkel együtt jár az agyam, mint a múltkor a hajcsatok esetében is:D

    VálaszTörlés
  10. Mekkora ötlet ! :)) Tök jó lett !

    VálaszTörlés
  11. Olyan régi álmom a pulcsiújrahasznosítás. De apa nem hord ilyeneket. :( Azért én vettem egy párat. Bár ennél kisebbeket. Hamarosan kiderül mi lesz belőlük. .)

    VálaszTörlés
  12. Szuper lett én a hátulját használnám elejeként. Alváshoz persze nem...akkor nyomna.

    VálaszTörlés
  13. Nagyon klassz lett!:)))
    Nálam is tervben van egy pulcsi átköltése...

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…