Ugrás a fő tartalomra

Lépésről lépésre

~~~♥♥♥~~~


Ígértem -igaz nem mostanában- egy tutorialt a táskafülről, ahogyan én csinálom. Előrebocsátom, hogy az ötlet nem saját, egyetlen japán könyvemből származik.

Szükséged lesz egy textilcsíkra, amiből a táska fülét szeretnéd, némi fonalra és kifordító tűre/pálcára (kinek hogy tetszik).














Miután összevarrtad a textilcsíkot (én itt egy kicsit megreguláztam az anyagot, mert elég nyúlós, tekergős) a kifordító tűvel kifordítod. A kifordító tűben az a jó, hogy bármilyen keskenyen összevarrott csíkot ki tudsz vele fordítani, de hasznát veheted pl. babatest kifordításánál is.













Ezután a fonalból elkezdesz lemérni a textilcsíknál hosszabb méretű darabokat és elkezded gombolyítani addig, amí úgy gondolod, hogy elegendő a fonalszálak vastagsága. Ezután ráhúzod a már kifordított, levasalt textilcsíkot a kifordító tűre, a kampóba beakasztod a fonalkígyó végeit és áthúzod a textilcsíkon.













Ezután már csak le kell vágnod a felesleges fonalat és kész is a fül. Varrhatod is bele a táskába:D













Az enyém ilyen lett:
















~~~♥♥♥~~~

Megjegyzések

  1. Őrűlet!
    Nemhogy azt nem tudtam, hogyan készül a fül, de még csak a kifordító tűről sem hallottam soha!!!
    Én eddig fakanál nyéllel kínlódtam, meg kínai rízsevő pálcikával, hát ne tudd meg!
    Köszi a leírást! :)

    VálaszTörlés
  2. Gyönyörű lett a táska! És köszi a tutoriált! :D

    VálaszTörlés
  3. Köszönjük a leírást... Jó ötlet ez a fonallal kitömés! :o))
    Nekem műanyag kifordítóm van... nagy könnyebbség!

    VálaszTörlés
  4. A fül is nagyon jó, de az a lelógó madárláb... hát az nagyon tetszik. :)

    VálaszTörlés
  5. Már majdnem rohantam kifordító tűt venni, mire kiderül, hogy van műanyag és fém is. :) Most melyik a jobb? Én eddig fát használtam, de azt fakanálnak hívják és borzasztó. A kezem is szétmegy, mire kifordul.
    Nagyon jó ötlet ez a fonalas megoldás. Köszönöm a leírást.

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm, lányok!
    A tű valóban nagyszerű dolog, mindig amikor kézbe veszem, áldom drága foltos barátnémat (Bubsza-Margó), aki rábeszélt, hogy vegyem meg:D

    Judit! Van egy még jobb, amit régen csináltam. Mindjárt felteszem a képet az oldalsávba. Azt imádom, de akkor még nem tudtam, hogy a táskát bélelni is kell:D

    Dóri! Én műanyagot még nem fogtam kézbe, nem tudom milyen lehet. Ez a fém nagyon jó:D

    VálaszTörlés
  7. Bocsi Julcsi, hogy ide írkálok... :o) csak látom, hogy Dóri kérdezte a műanyagot. Szerintem a fém annyiból jobb, hogy nem hajlik el... a műanyaggal egy erősebb anyagnál kicsit nehezebb előre haladni az "alagútban" :o))

    VálaszTörlés
  8. Naggyon jó az is. :)) (Miért nem nekem jutott eszembe?? :)))) )

    VálaszTörlés
  9. Köszi a leírást, a fonalas belsőre, mint legegyszerűbbre miért is gondolna csak úgy magától az ember?
    /de van ellenvélemény is: én nagyon nem szeretem ezt a kifordító tűt, szerintem az egyszerű biztosítótű sokkal jobban működik/

    VálaszTörlés
  10. Húúú de jó kis táska! Húúú de jó kis "továbbképzés"! Köszi! :)))

    VálaszTörlés
  11. Judit! Mert most én voltam a gyorsabb:D

    Maria! Na a biztosítótű -mint a legegyszerűbb:D- eszembe sem jutott volna. Mondjuk én nagyon szeretem ezt a kifordítótűt, használom is eleget.

    aniko66! Továbbképzés? ÁÁÁÁ! Csak egy ötlet továbbadása:D

    VálaszTörlés
  12. Ne viccelj, Julcsi, hogy nem ismered a biztosítótűs módszert!? Hát a kifordítótű feltalálása előtt mit használtál?
    /Bár ha olyan fiatal vagy, hogy gyerekkorodban persze, hogy semmit, akkor bocs, nem szóltam./

    VálaszTörlés
  13. Köszi a tippet,én is kifogom próbálni:-D
    És szép lett a táska

    VálaszTörlés
  14. Ja és már úgy várom 14.-én a sorsolást:-)))))))))))

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenek előtt egy kis magánélet, aztán jöhet a szemezgetés

Vagy ha úgy vesszük, akár azt is mondhatnám, hogy szolgálati közlemény.
2016. novemberében több szempontból is változás történt az én egyébként sem unalmas életemben. Bemutatótermet nyitottunk a Paloma-házban. Öt alkotótársammal együtt vágtunk bele, hogy próbára tegyük magunkat. (Ha a belvárosban jártok, feltétlenül nézzetek szét nálunk.) Ezzel együtt kezdtem félállásban dolgozni asszisztensként. S ez mellett még csinálom a Pjulcsy-t, ami hála nektek, egyre ismertebb és keresettebb. S tényleg, még van egy kicsike családom is!😉 (Hogy időközben fele-fele lett a nagykorúak és a kiskorúak aránya, mit sem változtat a lényegen.)
Így, ezekkel együtt csináltam végig az elmúlt két hónapot. Azt a két hónapot, ami egyébként is mindig, mindenki számára kritikus pont az évben. Nálam csúcsra járatódott és ha azt kérdeznétek, hogyan tudtam végigcsinálni, azt válaszolnám, hogy fogalmam sincs. Jöhetnék a közhellyel, ami attól még, hogy közhely, igaz: csodálatos Férjúr, két csodálatos barátnő, kedves…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••