Ugrás a fő tartalomra

Lépésről lépésre

~~~♥♥♥~~~


Ígértem -igaz nem mostanában- egy tutorialt a táskafülről, ahogyan én csinálom. Előrebocsátom, hogy az ötlet nem saját, egyetlen japán könyvemből származik.

Szükséged lesz egy textilcsíkra, amiből a táska fülét szeretnéd, némi fonalra és kifordító tűre/pálcára (kinek hogy tetszik).














Miután összevarrtad a textilcsíkot (én itt egy kicsit megreguláztam az anyagot, mert elég nyúlós, tekergős) a kifordító tűvel kifordítod. A kifordító tűben az a jó, hogy bármilyen keskenyen összevarrott csíkot ki tudsz vele fordítani, de hasznát veheted pl. babatest kifordításánál is.













Ezután a fonalból elkezdesz lemérni a textilcsíknál hosszabb méretű darabokat és elkezded gombolyítani addig, amí úgy gondolod, hogy elegendő a fonalszálak vastagsága. Ezután ráhúzod a már kifordított, levasalt textilcsíkot a kifordító tűre, a kampóba beakasztod a fonalkígyó végeit és áthúzod a textilcsíkon.













Ezután már csak le kell vágnod a felesleges fonalat és kész is a fül. Varrhatod is bele a táskába:D













Az enyém ilyen lett:
















~~~♥♥♥~~~

Megjegyzések

  1. Őrűlet!
    Nemhogy azt nem tudtam, hogyan készül a fül, de még csak a kifordító tűről sem hallottam soha!!!
    Én eddig fakanál nyéllel kínlódtam, meg kínai rízsevő pálcikával, hát ne tudd meg!
    Köszi a leírást! :)

    VálaszTörlés
  2. Gyönyörű lett a táska! És köszi a tutoriált! :D

    VálaszTörlés
  3. Köszönjük a leírást... Jó ötlet ez a fonallal kitömés! :o))
    Nekem műanyag kifordítóm van... nagy könnyebbség!

    VálaszTörlés
  4. A fül is nagyon jó, de az a lelógó madárláb... hát az nagyon tetszik. :)

    VálaszTörlés
  5. Már majdnem rohantam kifordító tűt venni, mire kiderül, hogy van műanyag és fém is. :) Most melyik a jobb? Én eddig fát használtam, de azt fakanálnak hívják és borzasztó. A kezem is szétmegy, mire kifordul.
    Nagyon jó ötlet ez a fonalas megoldás. Köszönöm a leírást.

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm, lányok!
    A tű valóban nagyszerű dolog, mindig amikor kézbe veszem, áldom drága foltos barátnémat (Bubsza-Margó), aki rábeszélt, hogy vegyem meg:D

    Judit! Van egy még jobb, amit régen csináltam. Mindjárt felteszem a képet az oldalsávba. Azt imádom, de akkor még nem tudtam, hogy a táskát bélelni is kell:D

    Dóri! Én műanyagot még nem fogtam kézbe, nem tudom milyen lehet. Ez a fém nagyon jó:D

    VálaszTörlés
  7. Bocsi Julcsi, hogy ide írkálok... :o) csak látom, hogy Dóri kérdezte a műanyagot. Szerintem a fém annyiból jobb, hogy nem hajlik el... a műanyaggal egy erősebb anyagnál kicsit nehezebb előre haladni az "alagútban" :o))

    VálaszTörlés
  8. Naggyon jó az is. :)) (Miért nem nekem jutott eszembe?? :)))) )

    VálaszTörlés
  9. Köszi a leírást, a fonalas belsőre, mint legegyszerűbbre miért is gondolna csak úgy magától az ember?
    /de van ellenvélemény is: én nagyon nem szeretem ezt a kifordító tűt, szerintem az egyszerű biztosítótű sokkal jobban működik/

    VálaszTörlés
  10. Húúú de jó kis táska! Húúú de jó kis "továbbképzés"! Köszi! :)))

    VálaszTörlés
  11. Judit! Mert most én voltam a gyorsabb:D

    Maria! Na a biztosítótű -mint a legegyszerűbb:D- eszembe sem jutott volna. Mondjuk én nagyon szeretem ezt a kifordítótűt, használom is eleget.

    aniko66! Továbbképzés? ÁÁÁÁ! Csak egy ötlet továbbadása:D

    VálaszTörlés
  12. Ne viccelj, Julcsi, hogy nem ismered a biztosítótűs módszert!? Hát a kifordítótű feltalálása előtt mit használtál?
    /Bár ha olyan fiatal vagy, hogy gyerekkorodban persze, hogy semmit, akkor bocs, nem szóltam./

    VálaszTörlés
  13. Köszi a tippet,én is kifogom próbálni:-D
    És szép lett a táska

    VálaszTörlés
  14. Ja és már úgy várom 14.-én a sorsolást:-)))))))))))

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…