Ugrás a fő tartalomra

Egyszerű romantika ismét

~~~♥♥♥~~~

 
 



~~~♥♥♥~~~

Megjegyzések

  1. Hát az a bal felső gyönyörűűűűűűűű!

    VálaszTörlés
  2. Kis szépség mind a kettő ...de nagyon ismerősek...honnan?:D

    VálaszTörlés
  3. Milyen szép romantikusak a szíveid!!! :o)

    VálaszTörlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. Micsoda gombjaid vannak!

    Ma voltam kézimunka boltban, nem voltak ilyen szépek. (De még teljesen egyszerű színesek sem. :-( ) Kézzel készültek?

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm mindenkinek!

    Martimez! Ezek szerint épségben hazaértetek! Pénztárca mennyire lapos? Milyenek voltak a hunyadis fiúk?

    Rózsaszín pöttyök! Budapesti vagy? Ezeket a gombokat a Móricz Zsigmond körtéren vettem. Igazából nem volt rá szükségem, de hát ugye a rózsás holmik a gyengéim:)))

    VálaszTörlés
  7. Látom, hogy belezúgtál a szívecskékbe! Szépek lettek.

    VálaszTörlés
  8. Egyszerű romantika... egyszerűen nagyon szép! :)

    VálaszTörlés
  9. Én is tegnap varrtam gombos-romantikus kicsi szívet, levendulával töltve.. de még fényképezni sem volt időm, olyan gyorsan elvitték.. :)
    Szépek a gombjaid! :)

    VálaszTörlés
  10. Köszi.
    Nem, de ha Pesten járok szakítok erre majd egy kis időt. :-)

    VálaszTörlés
  11. Elég ,ha annyit mondok:...nagyszerű napom volt!(a szívecskét is beleértve)

    ...a hunyadi fiúknak meg lett mondva,ha a férjem egy kicsit korábban toppanna oda,akkor a csoportnak lesz,nem mind nekem:D

    VálaszTörlés
  12. Julcsi!
    Nagyon kedves szívek!
    A Móricz-os rövidárú Bp legjobb boltja - szerintem! Bár 6 éve nem voltam, mert elköltöztünk onnan, de még most vannak dolgaim, amiket "csak úgy" vettem náluk. És olyan kedves eladólány volt akkor.

    VálaszTörlés
  13. Szia Julcsi!

    Most járok először feléd, nagyon tetszik a blogod. Helyesek lettek a szivecskék, ezek is és az előző bejegyzésben mutatottak is nagyon tetszenek!
    üdv
    Cherry

    VálaszTörlés
  14. Edige! Van is még néhány kiszabva. Elhatároztam, hogy minden maradék anyagból kiszabok egyet és ha időm engedi, kitömöm. Hogy mi lesz a sorsuk? Nem tudom:)

    Martimez! Nem csak segítőkészek, még csapatjátékosok is:)

    Vacskamati! Én nem bírom a levendulát:( Megfájdul tőle a fejem, pedig elvileg ép ezt kéne enyhítenie:)

    Főkolomp! Még szomszédok is voltunk tán?:)) A lépcsőst (mi csak így hívjuk) néhány éve megörökölték a tulaj lányai, azóta szerintem még jobb.

    Cherry! Örülök, hogy jól érzed magad, gyere máskor is!

    VálaszTörlés
  15. Már régóta tervezem, hogy "csak úgy" elnézek legközelebb hozzájuk, ha Pestre megyek. Biztos üres kézzel távozok majd....

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…