Ugrás a fő tartalomra

Őrangyal

~~~♥♥♥~~~

Nagy ünnep volt nálunk hétvégén: Bende fiunk első szentáldozása.
Mi, szakítva a hagyományokkal, nem aranyláncot (kapott azt is:S) vagy toronyórát lánccal vagy tudomisén mit adtunk neki. Inkább valami olyat szerettünk volna -és annak idején Leventének is-, ami rólunk szól, hozzá szól és az ünnepről szól.
Ezért kapott egy Őrangyalt.
Ahogy annak idején Levente is. Kezdeti idők:))) Tilda angyal, fiúsítva. Jobb híján:))

Ez a mostani már saját tervezés a feje búbjától a talpáig. Tudom, hogy vasalatlan az inge, tudom, hogy az arca egyik oldaláról hiányzik a szeplő, tudom, hogy rettenetesen kócos, tudom, hogy tenyeres-talpas, de higgyétek el, Bende ilyen. És bármennyire nem akartam, hogy hasonlítson rá, mégis ő került ki a kezeim közül. Akarva, akaratlanul "egy most keltem ki az ágyból, kócos vagyok és gyűrött, de a szívem és az eszem a helyén" őrangyal lett belőle.
Vigyázzon rád ő is ezentúl, drága kisfiam!

~~~♥♥♥~~~

Könnyeket letörölni (legalábbis az enyémeket:D), mert néhány móka is maradt a végére.
A buli után belepottyant egy kis anyag a cékla főzőlevébe:) (Tudom, megszállottság...) Nem lett átütő siker, de egynek megteszi.
Tegnap ebédfőzés közben pedig rájöttem, hogy mi a vöröshagymával festett meghatározhatatlan színű vászon szine.
Sárgaborsó-főzelék sárga:)))


~~~♥♥♥~~~

Megjegyzések

  1. Kívánom, hogy Bendét hosszú élete végéig kísérje az őrangyala és a ti szeretetetek!!!
    Mennyivel kedvesebb ajándék ez, mint egy személytelen aranylánc...

    VálaszTörlés
  2. :) Nagyon kedves sztori, és jópofa kis őrangyalfi.

    VálaszTörlés
  3. Tényleg igazi fiús lett, és mellette nagyon kedves. Ez aztán igazi ajándék!

    VálaszTörlés
  4. Nekem ez a kedvencem tőled, ez az angyal, Julcsi, mert minden benne van, minden...

    VálaszTörlés
  5. Nagyon-nagyon aranyos lett az angyalkátok, igazán szép és szívhezszóló ajándék. Azt én is megfigyeltem már, hogy ha olyan valakinek készítek ajándékot, aki úgy "bennem van", hasonlít rá az ajándék.

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm mindenkinek! És ha látnátok, hogy ölelgeti, simogatja 10 éves nagyfiú létére:) És ennél nem kell több....

    VálaszTörlés
  7. Nagyon édes lett az őrangyalka. Látszik, hogy szíved-lelked beletetted...

    VálaszTörlés
  8. igazi melegséggel és tartalommal töltöttétek meg a szentáldozást!
    Egy örök darab született.

    VálaszTörlés
  9. Fantasztikus ötlet és nagyon aranyos lett,kívánom hogy olyan boldog legyen mindíg mint az őrangyalkája!!!:))

    VálaszTörlés
  10. Dani egyetlen allando `babaja` egy gugye alommano, amire mamaszagot is tesz (ertsd a meregdraga Dior parfumom), amit 2 eve akkor varrtam, mikor remalmai voltak.
    Szoval en nem ertek a teologiai alapon vett ajandekokhoz, de ez az angyal szerintem is az, ami minden gyereknek kell!! Tenyleg latszik, hogy belevarrtad a szereteted is. Pontosan ez `illik` az elso aldozashoz ajandeknak.

    A haja meg csak ugy hibatlan...

    VálaszTörlés
  11. Köszönöm mindenkinek a jókívánságokat! Örülök, hogy tetszik:)))

    VálaszTörlés
  12. Remélem, hogy a kis őrangyalnak nem sok dolga lesz!! Nem vagyok vallásos, de átérzem, hogy ez egy fontos lépés az életetekben! Sok sikert a nagy fiúnak az életben!!

    VálaszTörlés
  13. E-mail ment tőlem hozzád, fontos... :o)))

    VálaszTörlés
  14. Isten áldását, a hit megtartó erejét és a szeretö család melegét kívánom nagyon sok szeretettel Bendének! Ügyes vagy Julcsi! :O)

    VálaszTörlés
  15. Tökéletes angyal lett egy tökéletes kis(nagy)fiúnak. És mennyivel különlegesebb, mint a Tildás :)

    VálaszTörlés
  16. Ilyen egy igazi anyuka, ebben az angyalban minden benne van, amit csak egy anya adhat elsőáldozásra a fiának: szeretet, gondoskodás, kedvesség, pajkosság. Mennyivel jobb mint egy aranylánc! Olyan szívet melengető ilyet látni, köszönöm, hogy megosztottad velünk. És gratulálok a babához. Fantasztikus lett.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…