Ugrás a fő tartalomra

Jobb híján

Alkotói válság (is) vagy mi a szösz?
A lényeg, hogy most csak festegettem ezzel-azzal, ezt-azt.

Epres italporral gyapjúfonalat, lenvásznat és csipkéket.

Ribizlivel (Timi után szabadon)
Egy alapos szemlélő azt hihetné, hogy ugyanazokat a képeket tettem fel. De nem! Furcsa de az italporos és a ribizlis festés, szinte ugyanolyan színű lett. Először azt hittem, meg sem tudom őket különböztetni, de aztán elég volt csak megszagolnom őket. A festékporban nem csak festékanyag, de illatanyag is van, kellő mértékben:) 
Ami leginkább tetszik és fogok még vele csipkét festeni, az az ice tea italpor, lime ízesítésben:)
Ami viszont nagy csalódás és nem is tudom, mit fogok vele kezdeni, az a lilahagymás festés. Azt gondoltam, hogy valami lilás, rózsaszínes, adj'Isten kékes színt fogok kapni. Ehelyett lett valami megállapíthatatlan szín a libafos (bocs!) zöld és az okker sárga között félúton.
Hogy mikor fogok készíteni is belőle valamit, nem tudom. Addig is központi dísze a nappalinknak a sok gombolyag:)

Megjegyzések

  1. Nekem meg pont a libaf-s-s tetszik a legjobban:)))))

    VálaszTörlés
  2. Csodaszépek így együtt, a festés is egy alkotás ...
    A zöld, ami neked annyira nem, na meg a lila, nagyon jók.

    VálaszTörlés
  3. Julcsi, nekem is nagyon tetszik az okker! Egyik kedvenc színem! Persze a többi is klassz, de biztos össze tudsz hozni belőle vmi szépséget:)

    VálaszTörlés
  4. Nem is tudom...
    Biztos voltam benne, hogy lesz, akinek tetszik majd. Nekem továbbra sem tetszik maga a fonal. Viszont a hagymahéjjal festett csipke és lenvászon nagyon:)

    VálaszTörlés
  5. Nekem mind nagyon tetszik! :-)
    Alkotói válság, na persze...ezúttal nem alkottál semmit? :-)

    VálaszTörlés
  6. Nekem is a libaf...színű amibe beleszerettem ,de azok a halovány pezsgő/rózsaszínek se semmik....

    VálaszTörlés
  7. inecsg!:)) Egyéb téren van alkotói válság, pedig de kéne varrni...

    patonaifabian! Tény, hogy erős, élénk szín:) De akkor sem az én színem:)

    VálaszTörlés
  8. Ó, hát ezek gyönyörűek lettek, egytől egyig. :) Akár csipke, akár vászon, ind nagyon tetszik, de a fonalak meg pláne. Együtt is remekül mutatnak. A liba... színű nekem is a kedvencem. :)

    VálaszTörlés
  9. Epres italpor?
    Nagyon leleményes vagy.
    Különben nekem mind tetszik, még a "liba fosos"-os is.
    A tojás festékekkel próbálkoztál már?

    VálaszTörlés
  10. Jandó! A végén ki fogom sorsolni, ha mindenkinek ennyire tetszik:)

    rolvisa! Ó, az ötlet nem az enyém:) A tojásfestket is mintha láttam volna már valahol.

    VálaszTörlés
  11. Nagyon szép színeket ALKOTTÁL,nekem is tetszik a "libás"!
    A csipkefestés pedig nagyon szuper ötlet, további szépségeket kívánok!

    VálaszTörlés
  12. Nappali dísze...! Nagyon klasszak !Még , hogy alkotói válság....szeretem az ilyen válságokat. Hi,hi ,hi, :)

    VálaszTörlés
  13. Szerintem nagyon-nagyon jó a 'libafos' színű is. És egyáltalán nem libafos! :)
    De persze a többi is szép lett!

    VálaszTörlés
  14. Olyan szépek! Mivel fixálod a színeket?
    Tojásfestékkel én is festettem, narancsot és több árnyalatú lilát, de nem ajánlom senkinek, csak szigorúan faliképre használom én is, mert nagyon ereszti a színét, az ecet ellenére is.

    VálaszTörlés
  15. Ne már! Nagyon jó a zöld is! A fonalcsendélet meg szuper :)

    VálaszTörlés
  16. Hát, nekem a zöld lett a kedvencem!!!!
    Az epres gombolyag akkor potpourri-ként is funkcionál?

    VálaszTörlés
  17. A libás nekem is bejön :-)
    de ha nem tetszik, tekerd vissza motringba,nedvesítsd meg, terítsd egy nejlonra és barna ételfestékkel kezeld meg itt-ott, szakaszosan pl, aztán be a mikróba. nekem bevált.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••