Ugrás a fő tartalomra

Korhatár

Van nekem egy fiam, aki tegnaptól már hivatalosan is nézhet efféle filmeket:)
Nem hagyhattam ki ezt az alkalmat:)

Megjegyzések

  1. Fantasztikus ötlet, Julcsi! :-)))

    VálaszTörlés
  2. Hihihi, ez nagyon jó!!!! Boldog születésnapot kívánok neki!

    VálaszTörlés
  3. Boldog születésnapot az ünnepeltnek, neked pedig az ötlethez gratulálok. :)

    VálaszTörlés
  4. Köszönjük szépen!
    Képzeljétek, hogy amikor hónapokkal ezelőtt meséltem egy ismerősömnek, hogy mit tervezek Levi 12. születésnapjára, elmesélte, hogy ő kapott ilyet 18-as karikával. Tehát az ötlet már másnak is eszébe jutott:)

    VálaszTörlés
  5. ... no és a pillantás, az mit sejtet??

    VálaszTörlés
  6. ez mekkora ötlet! :-) lehet, h kölcsönkérem március táján, ha nem bánod :-)

    boldog szülinapot a nagyfiadnak!

    VálaszTörlés
  7. Hihihi, ez vicces volt :-))) Mi még innen vagyunk ettől, csak el ne felejtesem addig ezt!!! :-)
    Hát ezek a férfiszemek... :-))))

    VálaszTörlés
  8. Isten éltesse a Nagyfiút! :))

    VálaszTörlés
  9. sziporka!:))))

    Isten éltesse anyát és fiát!:)

    VálaszTörlés
  10. Köszönjük mindenkinek!

    Kriza! Ne viccelj! Persze hogy viheted!:)

    VálaszTörlés
  11. Isten éltesse a nagyfiút! :)

    VálaszTörlés
  12. Boldog szülinapot! :o))
    Julcsi! Nagyon szuper az ajándékod!!:o))

    VálaszTörlés
  13. Csúcs! :)))) Isten éltesse sokáig a fiatalurat! :)

    VálaszTörlés
  14. Nem győzöm köszönni ezt a sok jókívánságot! Jól esik:)

    VálaszTörlés
  15. Isten éltesse sokáig! :) Az ötlet és a kivitelezés is igazán remek.

    VálaszTörlés
  16. Szuper! Isten éltesse sokáig!

    VálaszTörlés
  17. Alig várom, hogy 12 évesek legyünk. :))))
    Szuper. :)

    VálaszTörlés
  18. Milyen jópofa!!!!
    Isten éltesse!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…