Ugrás a fő tartalomra

Valami készül...

Nagy elhatározásra jutottam nemrégiben. Rá kellett jönnöm, hogy a varrásarkom, -az a 3 négyzetméter a 6 négyzetméteres erkélyből- nem elég. 
Ezért két hete, minden szabad estémet a tárolónkban töltöttem és csak szanáltam, selejteztem, átcsoportosítottam, újrapakoltam, dobozoltam, zsákoltam, sepregettem, törölgettem. Így most lett egy "óriási" műhelyem. Tegnap este már családi erővel neki is kezdtünk a hurcolkodásnak. Meg kell mondjam, nem is értem, hogy fért el ennyi holmi abban a kis sarokban...
Ez még a rumli után, de még a rend előtti állapot.
Amikor már felmostam és összeszerelődött a szebb napokat látott íróasztal is, elkezdődött a hurcolkodás és a csinosítgatás.
És miközben én rendezgettem az anyagaimat, Panni a hulladékokból maci-házat alkotott:)
A java azonban még hátra van. De a lelkesedésem nagy, úgyhogy hamarosan a már kész fotókkal jövök:)

Megjegyzések

  1. Ajaj, hát igen. Én még azt sem tudom mennyi az annyi, ugyanis a lakás minden zugában fellelhetőek anyagok :) Kíváncsi vagyok a szép, rendezett varrókuckódra. (Valamint arra is meddig tart majd a rend :)))

    VálaszTörlés
  2. Látom máson is rajta van a pakolós kedv:))) Én is hetek óta pakolok, át kell rendszereznem a holmikat= kidobni egy csomó mindent

    VálaszTörlés
  3. Hűű, de ügyes Panni! És Te is, hogy ilyen rettenthetetlenül és rendíthetetlenül rámolsz, biztosan meglesz a jutalmad érte! (Én negyed óra után már biztosan maciház-építő segéddé vedlettem volna a helyedben.. :D)

    VálaszTörlés
  4. Ez nagyon izgalmas időszak! Én is imádtam belakni a varrodámat... időnként most is rámtör a pakolhatnék, de már csak a dobozokat, zsákokat pakolom át :o)

    VálaszTörlés
  5. Új frizura és új műhely, teljes újítási lázban vagy. Kíváncsian várom a folytatást!

    VálaszTörlés
  6. Aledi! Tudom, a gyűjtőszenvedély:) Hogy meddig lesz rend? Egy darabig még biztos, aztán...:)

    Judit! A legnehezebb kidobni bármit is. Volt olyan, hogy egyfolytában potyogtak a könnyeim, mert előkerült az első kiscipőjük, a kisruha, amiben hazahoztuk, a kedvenc párna...

    Era! Na, igen! Én most hajthatatlan és tántoríthatatlan vagyok:)

    Abile! Ha hiszed, ha nem, gondoltam rád közben!

    Néma! Kösz! Eljössz majd megnézni?

    Marcsi! Kellett ez nekem minden tekintetben:)

    VálaszTörlés
  7. Hajrá Julcsi! Még egy kis pakolás aztán élvezheted a birodalmadat!

    VálaszTörlés
  8. Éljen Julcsi műhelye! Biztosan egész más érzés lesz majd ott dolgozni, látod már magad benne?

    VálaszTörlés
  9. Bori! Köszi! Te is eljöhetnél megnézni! Én még beleférek a mozgáskörzetedbe:)

    Judit! Ajaj, de még mennyire, hogy látom. Egyfolytában csak varrok. Fejben már minden anyagból varrtam valamit, miközben helyretettem:)

    VálaszTörlés
  10. Hú, de klassz. Bár jó nagy munka, biztosan megéri. Kíváncsian várom a kész fotókat. :) Panni nagyon aranyos, ahogy játszik.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenek előtt egy kis magánélet, aztán jöhet a szemezgetés

Vagy ha úgy vesszük, akár azt is mondhatnám, hogy szolgálati közlemény.
2016. novemberében több szempontból is változás történt az én egyébként sem unalmas életemben. Bemutatótermet nyitottunk a Paloma-házban. Öt alkotótársammal együtt vágtunk bele, hogy próbára tegyük magunkat. (Ha a belvárosban jártok, feltétlenül nézzetek szét nálunk.) Ezzel együtt kezdtem félállásban dolgozni asszisztensként. S ez mellett még csinálom a Pjulcsy-t, ami hála nektek, egyre ismertebb és keresettebb. S tényleg, még van egy kicsike családom is!😉 (Hogy időközben fele-fele lett a nagykorúak és a kiskorúak aránya, mit sem változtat a lényegen.)
Így, ezekkel együtt csináltam végig az elmúlt két hónapot. Azt a két hónapot, ami egyébként is mindig, mindenki számára kritikus pont az évben. Nálam csúcsra járatódott és ha azt kérdeznétek, hogyan tudtam végigcsinálni, azt válaszolnám, hogy fogalmam sincs. Jöhetnék a közhellyel, ami attól még, hogy közhely, igaz: csodálatos Férjúr, két csodálatos barátnő, kedves…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…