Ugrás a fő tartalomra

Hirtelen medve

Ha az ember kelekótya gyereke színjátszó körbe jár, akkor fel kell készülnie váratlan helyzetekre is. Mondjuk amikor szombat délután bejelenti a szeleburdi gyermek, hogy hétfőn előadás az óvodában, "tudod, abból, amiben a medvét játszom".
Na, de mit nekem a kihívás! Varrok én hirtelen medvét. Olyat, hogy csak na!
Az elnevezés tőlem ered, abból az apropóból, hogy jó darabig ültem a papír fölött, hogyan is csinálhatnék én medve-jelmezt, aztán hirtelen beugrott és fél óra alatt el is készült. Azt az előtte lévő néhány órácskát kellett volna csak kihagyni. Persze ha tudtam volna, akkor azt az öt gombócot ettem volna meg először...:)

Megjegyzések

  1. Julcsi! Te szuperanya vagy!!!!!:)

    VálaszTörlés
  2. hát, hozzád fogok fordulni, ha hirtelen medvét (vagy mást) kell varrnom:-) nagyon ügyes vagy!

    én tavaly hirtelen tigrist varrtam, minek utána a jányom több hónapos tervezés után kitalálta, h mégsem az addig tervezett és rendelkezésre álló indiánlány ruhában óhajt megjelenni a farsangon. szerintem nem is igazi, felavatott anya az, akinek nincs ilyen élménye valamelyik gyermekével :-)))

    VálaszTörlés
  3. Hehe...nagyon klassz...CSÁK arra nem jöttem rá, miÉrt az ékezetek és nagybetűk rapszodikus előfordulása a bejegyzés második felében....de lehet, hogy nem olvastam elég figyelmesen, nekifutok újra :)

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm, Mammka! Te meg szupernagyi:)

    Zaza, neked is köszönöm!

    Kriza! Most már tapasztalt vagyok, jöhetsz!:)

    Dióhéj! Hát jól rámijesztettél, hogy valami badarságot írtam, de nálam minden rendben van. Mi lehet a rossz?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…