Ugrás a fő tartalomra

Mutatvány

A két művész, Kelfelj Jancsi és Kelfelj Bandi.
Veszélyes mutatványra készülnek. Rajtuk kívül még senki nem csinálta a világon. A közönség visszafojtott lélegzettel figyeli, hogyan lebegnek a könyvek előtt.
Hát igen! Erre mondják, hogy nem semmi! Jancsi és Bandi boldogan integetnek, hisz a nem mindennapi mutatvány sikerült.
A hálás közönség szűnni nem akaró tapsa közben azonban a két művész egyre fáradtabb, az igen kimerítő és embertpróbáló mutatványtól.
Utolsó erejüket összeszedve megpróbálkoznak egy meghajlással.

~♥~

A két művész A Kreatív játékok gyerekeknek című könyv leírása alapján készült, filcesített gyapjú pulcsiból és sálból.

(A szemezgetők kedvéért direkt a fiaim könyvespolca előtt fényképezve;-) )

Megjegyzések

  1. Szuper! :) A figurák is, de a könyvespolc is! Én élveztem a böngészést :)

    VálaszTörlés
  2. Khm, kösziiii:))) Először azt hittem, a Jancsi és Bandi névvel üzensz, életem fontos szereplői voltak, de aztán rájöttem, azért ennyi mindent nem tudsz rólam:)))))

    (a meghajlásos fotó a kedvencem:))

    VálaszTörlés
  3. Gyűlnek a szívesen böngészők, látom:)

    Kata! Nem tudhatod, mit tudok. Na jó, Jancsit és Bandit nem is sejtem:)

    VálaszTörlés
  4. Irtó jól sikerült a meghajlás is, a két kis krapek nagyon belevaló:))

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…