Ugrás a fő tartalomra

Klubélet

Az úgy kezdődött, hogy egy kedves ismerőssel összedugtuk a fejünket, mi lenne, ha megpróbálnánk létrehozni egy kézimunka kört, ahol kedves emberek más kedves emberek társaságában kötögetnek, varrogatnak, horgolgatnak és közben jól érzik magukat. Az ötletet nyitott fülekre talált és összeállt egy lelkes kis csapat.
Hogy mennyire lelkes és tettre kész, az rögtön kiderül abból, hogy már a legelső, ismerkedős alkalommal tűt és anyagot fogtunk a kezünkbe, majd a második alkalommal már applikálni tanultunk és ma, a harmadik találkozásunkkor lelkesen kötött és horgolt az a maroknyi ember, aki el tudott jönni.
Mi sem kovácsolja össze jobban az "ismeretlen" embereket, mint egy közös feladat. Így történhetett, hogy rögtön az elején a mély vízbe ugrottunk és a jó ügy érdekében mi is tarisznyákat készítettünk Gabi felhívására. Ma még csak 19 darab tarisznya gyűlt össze, de van még egy-kettő a tarsolyunkban.




Ezeket a tarisznyákat Judit, Annás, Tündérlátta, Katbo, Kriszta, Zsófi, Karina és jómagam alkottuk.
Köszönöm, lányok a társaságotokat, mindig felemelő és vidámító érzés veletek találkozni!

Megjegyzések

  1. Én is, én is!! Már várom a következő találkozást :))

    VálaszTörlés
  2. De jó látni ezt a sok szép munkát, és azt, hogy csapatot alkottok! :)

    VálaszTörlés
  3. Nem találok szavakat! Julcsi, annyira sajnálom, hogy nem lehettem ott. No, majd legközelebb. A tarisznyák miatt pedig repes a szívem... felülmúl minden várakozást! Mindenkinek egy nagy ölelés. Paloznak el lesz ragadtatva...

    VálaszTörlés
  4. Csodaszépek lettek a tarisznyák!!!
    nagyon irigykedem ám,hogy ilyen jó kis csapat részesei lehettek:DD

    VálaszTörlés
  5. igen, egy ilyen is csapat az nagyon nagy kincs!! csudaszepeket csinaltatok!

    VálaszTörlés
  6. Nahát! Ez nagyon-nagyon szép! Az ötlet is, a tarisznyák is.

    VálaszTörlés
  7. Ó, lányok! Ez nagyon klassz!
    A tarisznyák, az összejövetel...

    Azt gondolom, hogy nemcsak nektek volt igazán jó, hanem a gyerekeknek is az lesz, hogy ennyi lélekmadaras tarisznya készült! Fantasztikus! :-)))

    Nagyon jó egy ilyen csoport...

    VálaszTörlés
  8. Csodaszépek!
    Még sok ilyen közös csapat jöhetne létre az országban.

    VálaszTörlés
  9. Szép volt Julcsi... így már több is a tarisznya mint száz!

    VálaszTörlés
  10. Egyik szebb, mint a másik! Tényleg remek csapatot hoztatok össze, gratula!

    VálaszTörlés
  11. Lányok, nincs mit köszönni igazán! Ez nekem is olyan jó, mint nektek:)

    A többieknek meg igen, van miért irigykedni. A csapatban ügyködés nagyon jó tud lenni. Mindenkit csak arra tudok biztatni, hogy kezdeményezzen, hozzon létre ilyen csapatokat és akkor ők is megtapasztalják:)

    VálaszTörlés
  12. Teljesen meghatódtam, és irigy is vagyok a csapatotokra!

    VálaszTörlés
  13. Nagyon helyesek együtt a tarisznyák :) Kár, hogy nem tudtam elmenni a szombati közös kézimunkázásra, remélem, a következőre eljutok.
    Köszi Julcsi, hogy összehoztad ezt a kis csapatot!

    VálaszTörlés
  14. Jaj de jól néznek ki így együtt is!!!
    Én is nagyon sajnálom, hogy nem tudtam most elmenni. Nagyon várom a mihamarabbi találkozást!

    VálaszTörlés
  15. Szia, én is budapesti vagyok. Csatlakozhatok hozzátok? Nyáron nálunk a suliban szünet lesz, csak néha kell bemenni ügyeletre. Légyszi, írj nekem email-t, ha mehetnék! Szeretettel: Maminti

    VálaszTörlés
  16. De szépek így együtt! Nagyon ügyesek vagytok. Jó lehet így csoportban varrogatni, tényleg jó lenne ha több "örömvarró" csoport alakulna.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••