Ugrás a fő tartalomra

Aranyvessző

Timitől kaptam (még karácsonyra...) egy gombolyag álompuha, nyers gyapjút. Nem mertem hozzányúlni sokáig, csak elő-elővettem kicsit megsimogatni, megcirógatni, titokban arra vágyva, hogy visszakéredzkedik az ajándékozóhoz megfestődni:) Mert az én előző próbálkozásaim mind csalódással végződtek, látva mások csodásan megfestett fonalait meg különösen.
De mert vasárnap a férjem és a gyerekek egy halom aranyvesszővel állítottak haza, muszáj volt cselekednem. Ez a növény már önmagában is gyönyörű sárgát eredményez, ezzel bakot nem lőhetek, gondoltam. Nekiálltam festeni, ám gondoltam egy merészet is -mert közben folyton Timi csodazöldjei lebegtek lelki szemeim előtt- a festőlevet két felé öntöttem és az egyikbe timsót is tettem, nem sokat, csak éppenhogy. Ebből az éppenhogyból aztán végül semmi nem látszik, legalábbis ami a fonal mellé tett vásznat illeti. 
A fonal így szárazon már tetszik, bár egyáltalán nem ilyet képzeltem el. Hanem... hanem... olyan csodazöldet:) A vászonnal pedig terveim vannak, már be is dolgoztam, de ezt majd folytköv...
Ilyen lett timsó nélkül
És ilyen timsóval


Megjegyzések

  1. a timsó nélküli nekem nagyon-nagyon, vagyis jó úton vagy,le ne tévedj róla!:D

    VálaszTörlés
  2. ügyes vagy, Pju, én sose mernék gyapjút főzni... bár emlékszem , amikor Vionál festettünk, az olyan szép lett és nem is tűnt rémesen nehéznek, de mégse... nekem tetszik :D mi lesz belőle?

    VálaszTörlés
  3. Nekem éppen most ázik bodzalilában egy pannikendő!:)) Szerintem is szép színe(i)d születtek!

    VálaszTörlés
  4. Zaza! Eszemben sincs:)

    Néma! Valami. Magamnak. Nem tudom:)

    Rita! Nem is főzöd? Csak ázik?

    VálaszTörlés
  5. Én is csak biztatni tudlak, ne add fel! És együttérzek veled, nekem is több kudarcom volt e téren. Másoknál olvasva olyan egyszerűnek tűnik.
    A timsó nélküli nagyon szép lett.

    VálaszTörlés
  6. a nélküli, az a csuda-ződ :))

    VálaszTörlés
  7. Julcsi, én nem merem főzni. Nem megy bele tönkre a gyapjú?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenek előtt egy kis magánélet, aztán jöhet a szemezgetés

Vagy ha úgy vesszük, akár azt is mondhatnám, hogy szolgálati közlemény.
2016. novemberében több szempontból is változás történt az én egyébként sem unalmas életemben. Bemutatótermet nyitottunk a Paloma-házban. Öt alkotótársammal együtt vágtunk bele, hogy próbára tegyük magunkat. (Ha a belvárosban jártok, feltétlenül nézzetek szét nálunk.) Ezzel együtt kezdtem félállásban dolgozni asszisztensként. S ez mellett még csinálom a Pjulcsy-t, ami hála nektek, egyre ismertebb és keresettebb. S tényleg, még van egy kicsike családom is!😉 (Hogy időközben fele-fele lett a nagykorúak és a kiskorúak aránya, mit sem változtat a lényegen.)
Így, ezekkel együtt csináltam végig az elmúlt két hónapot. Azt a két hónapot, ami egyébként is mindig, mindenki számára kritikus pont az évben. Nálam csúcsra járatódott és ha azt kérdeznétek, hogyan tudtam végigcsinálni, azt válaszolnám, hogy fogalmam sincs. Jöhetnék a közhellyel, ami attól még, hogy közhely, igaz: csodálatos Férjúr, két csodálatos barátnő, kedves…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••