Ugrás a fő tartalomra

Kicsi, nagy, széles, keskeny


Mondtam már, hogy Goubára készülök? Vasárnap és jövő vasárnap?

Megjegyzések

  1. Hű, de jó lenne, ha meg tudnálak látogatni! Nagyon ügyi vagy, sikered lesz!!

    VálaszTörlés
  2. Julcsi, drága, ha az a kék alapon piros kismadaras tolltartó méret lenne, lecsapnék rá, beleszerettem!

    VálaszTörlés
  3. szuper, hogy mész, az is, a termékek,azok is!:o)

    VálaszTörlés
  4. De szépek! Gratulálok, hogy bejutottál a Goubára! Egyszer úgy elmennék csak szemet legeltetni!

    VálaszTörlés
  5. hajrá, hajrá! klassz hangulatuk van!:)

    VálaszTörlés
  6. Nagyon szorítok, drága Julcsi!!! naaaaagy kalappal zsebelj be dícséretet, mosolyt és térj haza elégedetten!:)

    VálaszTörlés
  7. hát, ha nem mondod is gyanús lett volna... nagyüzem :D
    édes kis Pju, nagyon sok sikert neked :D
    naaagy globálcupp és ölelés :D

    VálaszTörlés
  8. A Fb-on írtam már, de közben az elszállt, nem tudok belépni, szóval itt is muszáj közölnöm, hogy csodásak. :) Hajrá, sok sikert!

    VálaszTörlés
  9. Köszi mindenkinek! Most igazán rámférnek, mert bevallom, be vagyok tojva rendesen...:D

    Dorka! Pedig láttam, írtam is.

    Karina! Bizony, azt tolltartó méret, egy picit tán még nagyobb is.

    VálaszTörlés
  10. Közben jött róla e-mail. de belépni még mindig nem tudok... ("A fiókod pillanatnyilag nem elérhető az oldal problémája miatt.")

    VálaszTörlés
  11. Valamit nagyon benéztem akkor...vasárnap össze-vissza kerestelek a wamp-on, de akkor összekeveredtem a vásárokkal. No mindegy, majd kiderül mit hoz a vasárnap és merre járok:)

    VálaszTörlés
  12. DRága Julcsi, akkor eltennéd nekem a madaraskát? Ha sikerül, elmegyek érte vasárnap, én leszek az első "gubás" vásárlód. :)

    VálaszTörlés
  13. Ágota! Jaj!:( A wamp az nekem nehéz falat lenne (nehezebb, mint ez:D). De hogy odaképzeltél már megérte:)
    Azért itt is meglátogathatsz, jövő héten is kint leszek.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…