Ugrás a fő tartalomra

Ádott, szeretettel teli karácsonyt!

Hagyomány teremtő szándékkal, ismét egy Márai idézettel:

"Tudod, karácsonykor az ember mindig hisz egy kissé a csodában,
nemcsak te és én, hanem az egész világ, az emberiség, amint mondják,
hiszen ezért van az ünnep, mert nem lehet a csoda nélkül élni."

Kívánom, hogy éljük meg mindannyian így, csodaként!

Megjegyzések

  1. Drága Julcsikám!
    Szép idézetet adtál nekünk! Köszönöm! Kívánom, hogy te is sok szép csodát élhess meg szép családod körében! Alkoss jövőre is sok csodásan szép dolgot, élvezd a gyerekeiddel és férjeddel töltött időt, hisz mindegyik egy-egy csoda, (még, ha néha nehéz is megtalálni bennük :) )
    Sok szeretettel, Erika

    VálaszTörlés
  2. édes-drága Julcsikám,
    csodaként megélni a csodát, ez a legnehezebb, s talán nem csak manapság, ezért én (is) ezt kívánom neked, nektek, meglátni a csodát, s annak fényében élni tovább.
    ölellek!

    VálaszTörlés
  3. Áldott békés ünnepet kívánok az egész családodnak!

    VálaszTörlés
  4. Úgy legyen! Boldog karácsonyt!

    VálaszTörlés
  5. Drága-drága Julcsi!
    Legyen békés, boldog a karácsonyotok!

    VálaszTörlés
  6. Ámen!
    Boldog Karácsonyt kívánok!

    VálaszTörlés
  7. „Legyen veled Karácsony Angyala,
    legyen áldás és ünnep az Ünnep,
    szeretet simítsa lelkedet,
    mikor a csengők megcsendülnek.”
    Ara Rauch

    VálaszTörlés
  8. Szép Ünnepet, sok örömet kívánok nektek! :)

    VálaszTörlés
  9. Én is köszönöm a jókívánságokat!
    Én már megtaláltam a magam kis csodáit, hisz itt van nekem öt, szeretettől csillogó szempár:)

    VálaszTörlés
  10. Boldog, Békés, Áldott Ünnepeket kívánok!

    VálaszTörlés
  11. Neked is Nagyon Boldog Karácsonyt!

    VálaszTörlés
  12. Legyen nagyon szép az Ünnepetek! :)))

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...

Ha jól számolom...

Ha jól számolom, ez a 600. bejegyzésem. Szerintem a blogger nem tréfál velem. Ha jól számolom, kerek szám okán már 3 játékot hirdettem . Most is fogok. Ha jól számolom, minimum 457 embernek kell jelentkeznie. Ennyien olvassák a blogomat rendszeresen.  Ha jól számolom, 2 nyeremény lesz. Mert valahogy meg kell köszönnöm mindezt:) A feltételeim a szokásosak, ezért nem is teszek mást, mint idemásolom a százzal ezelőtti bejegyzésem egy részletét. Persze még itt is igaz, hogy én semmi jónak nem vagyok az elrontója;-) Nem kell, hogy állandó olvasóm légy, elég, ha néha idepislantasz. Nem kell, hogy megoszd, elég, ha hagysz itt egy megjegyzést. Nem kell, hogy blogod legyen, elég, ha csak olvasó vagy. Nem kell, hogy kreatív légy, elég, ha szereted a szépet. Nem kell, hogy lájkolj, elég, ha tetszik, amit látsz. A nyeremény pedig egy párna és egy nagyméretű, lefűzős dosszié. Hogy melyik kihez kerül, azt a szerencsére fogjuk bízni. Olyan cuki sorsolást nem ígérhet...