Ugrás a fő tartalomra

Pasztell

Megtaláltam a számomra tökéletes horgolt rózsát és annak leírását.
Rögtön egy hasracsap alapon készülő sapkára ugrott és reményteli, hosszú házasságot kötöttek.



Megjegyzések

  1. Igen, ez jó minta, én is szeretem. Na, de ez a sapi! Két sapit is készítettem magamnak az ünnepek alatt, egyik sem lett jó :( Lehet, hogy túl szorosak, hm..., megpróbálok egy ilyen jó lazát, mint ez. Nagyon szép, és a színét is imádom.

    VálaszTörlés
  2. Ezt a rózsát már én is kipróbáltam, jelenleg több árválkodik magában, mert muszáj volt megcsinálni több fajta fonalból is . Mindegyik másképp mutat. Szép lett a sapid!

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm h megosztottad a linket!Én is kipróbálom több féle fonalból :)

    VálaszTörlés
  4. Valóban tökéletes...
    És ha kedved támadna útközben mégiscsak beszállni a játékomba, és be tudod hozni a lemaradást, akkor óriási szeretettel várlak! :D

    VálaszTörlés
  5. sapka is szép, róza is szép, de nekem leginkább az utolsó kép hangulata jött be most, imádom az elmosódó és éles szemek kavalkádját :-)

    VálaszTörlés
  6. Köszi, Julcsi a linket!
    Most, hogy végre elkezdtem a horgolás megtanulását, remélem néhány héten belül eljutok arra a szintre, hogy ilyen rózsát készítsek! Régi vágyam teljesülne...

    VálaszTörlés
  7. Nagyon jól áll neked a pasztell rózsa!! Remélem hamarosan élőben is megcsodálhatom!

    VálaszTörlés
  8. Én is ezt rózsát sorozatgyártottam :)

    VálaszTörlés
  9. Ezt a rózsát én is szeretem! Meg az energiádat is! :)

    VálaszTörlés
  10. Én nem ismertem, köszi! Csinos, Julcsis lett a sapi!:)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…