Ugrás a fő tartalomra

Batya

Esetleg kugoly.
Persze csak ami a külsőségeket illeti. Mert belül nemhogy egy bölcs bagoly, de még egy okos bagolyfióka sem lakozik eme kutyabőrben. Annál inkább egy végtelenül jámbor, hűséges kutyalélek, aki már ugyan megette a csontja javát, de lelke mélyén visszasírja ama bizonyos bódultan vidám ifjonti éveket, amikor gazdájával járták a rockfesztiválokat. Mára persze lenyugodott és jól érzi magát könyvei társaságában, de annak a kábultan szerelmes woodstock-i éjszakának máig őrzi az emlékét...
(A test anyaga megvan?☺)

Megjegyzések

  1. nagyon jó:) és a test anyag is:)

    VálaszTörlés
  2. Ez nagyon édes! És a kísérő szöveg is! Az alatta lévő könyvről lehet valamit tudnunk?

    VálaszTörlés
  3. Hát egyszer nevettem a kugolyon, aztán nevettem, hogy észre sem vettem volna a csontokat :))

    VálaszTörlés
  4. Azért a régi dorbézolós Woodstock-i éjszakák nem múltak el nyomtalanul ezen a nem semmmi kiscsávón...(Vagy kiscsaj?!)

    Azok a szem környéki karikák elárulják a múltját... ;-)
    Na meg a "píszalcsi" tetkó...

    Hát ma már az tuti, hogy jó napom lesz!!! :-)))))
    Szétröhögtem magam!

    VálaszTörlés
  5. Ha ez mindenkinek kellemes pillanatokat szerzett, már megérte:) Köszönöm!

    Czkriszta! Persze! Az írója Palásthy Marcell, aki szerepel a férjem felmenői között valamilyen formában. Egy Adyval kortárs író, újságíró, aki hatalmas vagyonát eljátszotta a lovin:) Ez a könyv A csodák szigete. Talán 3 vagy 4 regénye van ezen kívül, inkább újságokban publikált.

    VálaszTörlés
  6. Ezek a szemek! Igen, kissé bódult (még mindig:-D

    VálaszTörlés
  7. nagyon jópofa, és a test anyaga nem, nem volt meg, pedig most láttam élőben is, vak vagyok :-))))

    (és annyira izé, hogy éppen egy ilyesmit készültem varrni egy boltban látott gyerekpóló elején lévő kép inspirációja alapján, és most ha megvarrom, tökre lopásnak fog tűnni...)

    VálaszTörlés
  8. Florentine! Igen, az évek nyomai...:D

    Kriza! Viccelsz, hát varrd meg! Én úgyis tudom a tutit:)

    VálaszTörlés
  9. Julcsi micsoda név!! Micsoda kutyaféle!! Nagyszerű!!

    VálaszTörlés
  10. ja?? akkor jó, ha úgyis tudod :-)))

    VálaszTörlés
  11. Hát, ez nagyon jó lett! Remélem Flórám nem látja meg! :-)

    VálaszTörlés
  12. Köszi, Tündérlátta-Kata!:)

    Inecsg! Gondolod tetszene neki is? Akkor jó:)

    Katbo, neked is köszönöm!

    Kriza! Hát tudom, hogy tudod, hogy tudom:)) Szóval tudom, hogy nem koppintás van a dologban:)

    VálaszTörlés
  13. Imádnivaló. :)) Behalok a tetkótól! :D

    VálaszTörlés
  14. Határozottan mosollyal indította a napomat!:)

    VálaszTörlés
  15. Megmutattam neki, ezt mondta: Jajj, de kis édes! :-)

    VálaszTörlés
  16. hehe, Kriszta megelőzött a kérdéssel, úgyhogy nekem már csak az elérzékenyült lelkendezés maradt: állati édes pofa :)

    VálaszTörlés
  17. Úgy örülök, hogy nektek is ennyire tetszik:)

    VálaszTörlés
  18. Nahát ez a jószág! Módfelett szívderítő! :D
    Már sokadjára jövök vissza egy kis derűért. Szerintem ki kéne raknod állandóra (ha lehetek ilyen önző) szeretem nézegetni! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

májfévörit

Érezte, hogy nem jó neki a zsúfolt, koszos nagyvárosban. Elvágyott onnan, valahová egészen máshová. Mikor elege lett a villamos csilingelésből, a folyton szirénázó mentőautóból és az állandó, soha meg nem szűnő zajtól, összepakolt és otthagyott mindent. Az állomáson, leszállva a vonatról, mélyen beszívta a vasút össze nem téveszthető, frissen kaszált fűvel keveredő illatát és tudta, megérkezett. Szinte repkedett, míg a kis házikóhoz ért, amiben valaha a nagymamája élt. Elfordította a nagy, rozsdás kulcsot, az ajtó nyikorogva kinyílt. Megcsapta orrát a vasárnapi húsleves és a frissen sült meggyes pite illata, nagymama ráncos kezének simogatása, mindig vidám arca. Emlékek, amik soha el nem múlnak. Jó volt itt a kis háznál, jó volt hazajönni. S jó lesz innen már soha el nem menni. Ez a történet is a nadrág lenvászon anyagával kezdődött...

Töprengés

~~~♥♥♥~~~ Mi is történt eddig? Rengeteg új információ. Nagyon sok új érdeklődési kör. Néhány külön blog. Számtalan, számomra fontos ismeretség. És talán ez az, ami miatt nagyon örülök, hogy nekikezdtem a virtuális naplóírásnak. Mert... ...vannak olyanok, akik anélkül ismerik a titkaimat, hogy még sosem találkoztunk.  ...vannak olyanok, akikkel már találkoztunk, de nem ismerik a titkaimat.  ...vannak olyanok, akikkel egyidős gyermekeink vannak.  ...vannak olyanok, akiket már régről ismerek.  ...vannak olyanok, akikkel közös a hobbink.  ...vannak olyanok, akiket egészen más érdekel.   Sokat gondolkodtam azon, mit is csinálhatnék, ha eljutok idáig. Azért született ez a blog, hogy én is megmutathassam másoknak, mit tudok, mihez értek. Aztán mostanra egész más lett belőle. Divat mostanság játékot hirdetni, de divat hozzá feltételeket is szabni. Nekem ez nem kedvemre való. Ha én egyszer ajándékot adok, az szívből jön, aki pedig kapja örülhet neki feltét...

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...