Ugrás a fő tartalomra

Sailor style

Romantikus formában.
 Az egész nem nagy ügy, mégis ide kívánkozik.
Mint annyi minden mostanában a környezetemben, ez a póló is átalakuláson ment keresztül. Szűk volt a nyakkivágása és nosza, nekiestem. De mert nincsen megfelelő varrógépem, elég hullámos lett a nyakkivágása, hiába az ikertű. Meg is nyúlt egy kicsit, úgyhogy fogtam, két helyre kis berakást varrtam, ezt eltakartam egy-egy masnival és voilá! Készen is van egy romantikus tengerész stílusú póló. 
Egyszerű, nem?
A végére egy kis tutorial, mert ki kellet próbálnom ezt is.


Megjegyzések

  1. Kedves darab lett. Valóban sokszor előfordul velem is, hogy egy-egy megoldást a kényszer szül. Első alkalommal :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A második meg már direktben megy:)

      Törlés
  2. Válaszok
    1. Mh, hogyan is lehetne jó képet készíteni ekkora testről:))))) De ez csak vicc:))))

      Törlés
  3. Szuper lett, mintha ilyennek is akartad volna :-)

    Te miket tudsz!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mondhatnám, hogy igen, de nem lennék őszinte:)

      Törlés
  4. Nagyon klassz lett! Jövő hétre pont terveztem pár átalakítást, tehát a legjobbkor jött az ötlet!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mint mondtam, van még néhány, csak nem sikerültek:)

      Törlés
  5. Vagány lett, annyira jók a pólóprojektjeid mostanában!

    VálaszTörlés
  6. Nagyon jó lett a póló, de igazándiból te kellettél bele, hogy ilyen szép legyen!

    VálaszTörlés
  7. Szia, nekem is nagyon tetszik:)))
    Szép nyarat neked és családodnak,
    Em.

    VálaszTörlés
  8. Köszönöm a kedves szavakat, mindenkinek!♥

    VálaszTörlés
  9. Nagyon csini és jól áll neked a piros. Már csak egy nagy mosoly hiányzik, hogy 100%-ig "julcsis" legyen.
    B. Kata

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Kata! Mosoly is lesz nemsokára:)

      Törlés
  10. Julcsi, majd nézz már be hozzám, kérlek!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••