Ugrás a fő tartalomra

Huh!

Majdnem készen vagyunk. 
Azt hittem, hogy a lakberendezős műsorokban előre megírt forgatókönyv szerint lepődnek meg a lakástulajdonosok, de most már tudom, hogy ez lehet akár életszerű is. Mert amikor a mi gyerekeink szeméről lekerült a kendő, csak sikongattak és ölelgettek minket és fél óráig csak a király!okat, zsír!okat és tökjó!kat hallhattuk:) Megérte éjt nappallá téve dolgoznunk, hogy végre hazajöhessenek!

A terv menet közben változott, sokféle variáció megfordult a fejemben, még az utolsó pillanatban is változtattam valamin. Amiért irgum-burgumot adnék a lakberendező blogoknak és az ezzel foglalkozó oldalaknak, az a hiányos kamasz szekció, különösen fiúk esetében. Semmit, de semmit nem találtam, vagy csak olyat, ami egy picike panelszobában lehetetlenség megvalósítani. Úgyhogy kedves lakber-blogok! Kalandra, ötletelésre fel, mert ezen a téren bizony nagy űr tátong, be kéne tömni:)

Ennek ellenére minden álszerénység nélkül mondhatom, hogy a fiúk szobái egész jóra sikerültek. Még nincs teljesen készen egyik sem, hiányoznak még a függönyök és az egyéb díszítések, de eljön annak is az ideje. A lényeg, hogy a srácok így is lelkesek és örülnek a külön szobának. De nagyon!
P.B.Á.
Szokatlan színkombinációt választott ez a fiú, de pont ezért egyedi, amilyen ő maga is. Végre méltó helyre kerülhetett Katafolt páros-párnája.



P.L.P.
Levente fiunk azt mondta, neki tulajdonképpen mindegy. Épp ezért a színek inkább engem tükröznek, mint őt:)
Ágya még nincs, de ide valami egyedit terveztem, amit mi magunk fogunk csinálni.


Panni és Vera
Aki hiányolta a romantikát, azt most megnyugtathatom, itt van:) A lányok szobájában:)
Itt is hiányzik még egy polc, de ez az a szoba, ami gyakorlatilag teljesen rendben van. És itt még kevésbé leszek álszerény, a szoba elbűvölő:) Ha kislány lennék, ilyet szeretnék.



Részletek és a felújítással kapcsolatos tapasztalatok, később...


Megjegyzések

  1. Gyönyörű mind a három szoba!

    VálaszTörlés
  2. HÚÚÚÚÚÚÚÚ:) nagyon jó lett, a lányok bútorait gondolom te festetted:)

    VálaszTörlés
  3. Mennyi meló lehetett... de nagyon megérte. :)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon szép lett minden! Ügyik vagytok!

    VálaszTörlés
  5. Hú, nagyon tetszik! Mindegyik!

    VálaszTörlés
  6. Leventéé!!! a legjobban! bár..mind:))) nagyon, Julcsi!

    VálaszTörlés
  7. Jó nálatok gyereknek lenni! Gratulálok a szobákhoz, mind nagyon egyedi! A csajos nagyon kedves :)

    VálaszTörlés
  8. Nagy munka volt, de gondolom gyerekeid öröme Téged is boldoggá tett!! :) Gratulálok!

    VálaszTörlés
  9. Köszönöm! Köszönjük! Mert az érdem nem egyedül az enyém:)

    VálaszTörlés
  10. Nagyon szuper lett! Gratulálok!:)

    VálaszTörlés
  11. Julcsi váltsál profilt! Nagyon szuper lett!!!
    Tündérlátta

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…