Ugrás a fő tartalomra

Szeméyles kedvencem

A tárlatvezetés alkalmával az alapos szemlélő felfedezhette azokat a mini mandalákat, amik a talpalatnyi helyen készültek, még a festés kellős közepén.
Ez a történet is abszolút jellemző arra, hogyan is működöm én: a lányok szobájáról fogalmam sem volt, csak sejtettem, hogy rózsaszínt biztosan nem szeretnék. Amikor kínomban leültem és horgolni kezdtem a mini mandalákat, körvonalazódni kezdtek a színek is, a minta is. Már a sokadikat horgoltam, amikor megkérdeztem magamtól, mi is lesz ebből a rengeteg köröcskéből. És akkor jött az isteni szikra! Pöttyök lesznek a falra:)

S ha már pöttyök, akkor legyen kerek a történet, átfestem az eddig kék színekben pompázó asztalt, ami még az IKEA hőskorából származik, vagyis a fiaink kisfiú korából. Megérett az átalakulásra, csiszoltam hát és festettem és újra festettem és pöttyöztem. Nagyszerű segítségem volt ebben egy piros kisegér:)
S ha már festek, átfestem a régi szekrény ajtajait is, hogy passzoljon az új, a lányos dizájnhoz. Kapott új fogantyúkat is, Borókáéktól.
 Szóval semmi terv, semmi előzmény, csak amerre visz az élet. Rendszerint bejön:)

~~~♥♥♥~~~♥♥♥~~~♥♥♥~~~

Néhány észrevétel a felújításról, pontokba szedve, saját tollamból, saját tapasztalataim által.
• Felesleges rakosgatni az emléknek vélt dolgokat, ilyenkor úgyis kidobod. A legnehezebb a gyerekrajzoktól megválni.
• A por mennyisége ilyenkor elképesztő, amit ha belélegzel, először csak tüsszögsz, aztán már köhögsz is, végül asztmás tüneteket produkálsz.
• A fényképek elpakolását érdemes másra hárítani, mert ha te csinálod, tuti, hogy elvesztegetsz egy-két órát
• Amikor már fellélegeznél, hogy végre a néhány száz könyvetek selejtezve, portalanítva, helyére rakva, újabb stóc kerül elő egy kupac ruha alól.
• A por olyan helyeket is észrevesz, amikről te eddig nem is tudtál.
• A kiválogatott ruhákat (barátoktól kölcsönkapott, vöröskereszt, még eladható, kidobandó) és játékokat (emlékbe, eladható, vöröskereszt) még napokig, hetekig kerülgeted, mielőtt tényleg kezdesz vele valamit.

Megjegyzések

  1. Nagy vagy Jucsi! Nagyon jók a festések. Annyira üde lett az egész.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon ügyes vagy!! Már tegnap is néztem a pöttyöket a falon, de nem voltam biztos benne, hogy horgolt köröket látok szórványosan... :) Hogy raktad fel őket? Kétoldalas ragasztóval? Nagyon szép lett a lakásotok, rengeteg rád jellemző apró-hatalmas ötlettel teli, igazi OTTHON!!!!
    A hetekig kerülgetett ruhás dobozokról annyit, mi már január óta kerülgetjük az eladásra szánt ruhákkal teli dobozokat, lassan lakásunk megbecsült részévé lép elő és csipke terítő is kerül rá megbecsülésem jeléül... :)))

    VálaszTörlés
  3. Szia, Julcsi! nem tudom, hagytam-e már Neked valaha is üzenetet, az biztos, hogy egy ideje olvaslak már. Amit az utóbbi bejegyzéseidben látok, az rettentően tetszik! Friss, üde és harmonikus lett a lakásotok. Gratulálok ehhez a nem kis projekthez! Maradj ilyen lendületes!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor tényleg sikerült, ha most ez kikívánkozott!:) Köszönöm!!!

      Törlés
  4. Nagyon klasszak lettek a színek! Összhangban vannak. Amikor megláttam a képeket a lányszobánál az az érzésem volt, hogy ez igen! Igazán csajos lett!
    A tárolók, szekrények mind mind nagyon tetszik!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Judit, nagyon kedves vagy!

      Törlés
  5. Nagyon jó lett! Tetszik az összhatás, meg az apró részletek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Magam is azt hiszem, hogy az apró részletek sokat számítanak.

      Törlés
  6. Hát ez nagyon jó lett, használjátok boldogan, örüljetek neki sokáig!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Kata! Azt látom a lányokon, hogy örülnek és boldogok, hisz sosem hagynak szanaszét egyetlen játékot sem. Mi ez, ha nem elismerés?:)

      Törlés
  7. Julcsi, ez szenzációs! Vagyis az összes! Nagyon merészek és szépek a szobák, az apró részletek.

    Én idén a spájzzal kezdtem, majd a konyha következett, festettem, ennyi az egész:-) Még egy szobát és előszobát biztos kifestek idén, a többihez pedig erőt (és ötletet, infót, szerszámot) gyűjtök, majd jövőre.

    VálaszTörlés
  8. Csatlakozom, vagány és sziporkázó! Nálam a horgolt pöttyök vitték a bulit, jaj és ne feledjem, a firkák! Az is nagyon cool!;)

    VálaszTörlés
  9. Csak most "tévedtem" ide hozzád a nyaralás után és mit látok!!? Csudijó, csudijó, csudijóóóóó! :-) A fiúk szobái is elbűvöltek korábban és most a lányoké is! :-)
    Most már tényleg nemsokára festeni kell a lányok szobáját nálunk is! :-)
    Szóval gratula, de nagy-nagy! :-)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…