Ugrás a fő tartalomra

Szülinapi torta

Létezik olyan gyerek, aki nem szereti a tortát?
Jelentem, igen. Ismerek egy fiút, aki már tizenháromszor nem evett a saját születésnapi tortájából. Tizennegyedszerre azonban cselt eszeltem ki, mert mégiscsak! Hát nem?

Színes kartonlapból tortaformát készítettem és megtöltöttem pattogatott kukoricával. Pofon egyszerű, nem is tudom, eddig miért nem jutott eszembe!
A születésnapi torta mit sem ér gyertya nélkül, megoldottuk hát azt is.A pattogatott kukoricára kartonlapot tettem, arra két almát, a két almába pedig 14 gyertyát szúrtam. (Kicsit olyan, mint az a Guiness-rekord, amikor tojást töltöttek a csirkébe, azt beletöltötték a pulykába, azt egy malacba, azt egy tehénbe, azt pedig egy tevébe. Vagy valahogy így...)

Megjegyzések

  1. Ötletes!

    Isten éltesse a Legényt!

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm! Köszönjük! ♥

    VálaszTörlés
  3. Julcsikám, egy cipőben evezünk, mert az enyém is pár hét múlva lesz 14 és a tortát sem szereti. Pelyhedzik a bajusza, és nagyon utál sétálni meg levegőzni velünk. Na persze magától sem megy. Kijelentette, hogy ha nagy lesz még a sarokig is kocsival megy. Meg vagyunk áldva kérem, egyébként igazi kamasz a jó értelembe véve,csak ne lenne az a fránya számítógép. A tortakérdést hasonlóképpen szoktuk megoldani, volt már gyertya muffinban, rizsfelfújtban, fagyiban. Az idén én kipróbálom a popcornost, az még nem volt.

    VálaszTörlés
  4. boldog szülinapot - így, utólag is! nálunk is van valaki a családban, aki nem szereti az édességet. kiskorától kacsatortára vágyott, egyszer aztán megkapta. vékony kenyérszeleteket kacsamájkrémmel töltöttem meg. kacsahússzeletekkel díszítettem, kacsacombokkal raktam körül :) és mivel az ünnepelt még kiskorában kikötötte, hogy "cak vijágt ne!" virág helyett volt egy nagy tál színes saláta...

    VálaszTörlés
  5. Jól van, örülök, hogy nem csak az én gyerekem elvetemült:))

    A jókívánságokat pedig köszönjük!

    VálaszTörlés
  6. olyan julcsisan ötletesen megoldottad, nagyon kreatív anyuka vagy! :-))))) elismerésem!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenek előtt egy kis magánélet, aztán jöhet a szemezgetés

Vagy ha úgy vesszük, akár azt is mondhatnám, hogy szolgálati közlemény.
2016. novemberében több szempontból is változás történt az én egyébként sem unalmas életemben. Bemutatótermet nyitottunk a Paloma-házban. Öt alkotótársammal együtt vágtunk bele, hogy próbára tegyük magunkat. (Ha a belvárosban jártok, feltétlenül nézzetek szét nálunk.) Ezzel együtt kezdtem félállásban dolgozni asszisztensként. S ez mellett még csinálom a Pjulcsy-t, ami hála nektek, egyre ismertebb és keresettebb. S tényleg, még van egy kicsike családom is!😉 (Hogy időközben fele-fele lett a nagykorúak és a kiskorúak aránya, mit sem változtat a lényegen.)
Így, ezekkel együtt csináltam végig az elmúlt két hónapot. Azt a két hónapot, ami egyébként is mindig, mindenki számára kritikus pont az évben. Nálam csúcsra járatódott és ha azt kérdeznétek, hogyan tudtam végigcsinálni, azt válaszolnám, hogy fogalmam sincs. Jöhetnék a közhellyel, ami attól még, hogy közhely, igaz: csodálatos Férjúr, két csodálatos barátnő, kedves…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••