Ugrás a fő tartalomra

Farsang farka

Egyszercsak jött az ötlet és nem tágított. Hiába ajánlottuk fel
neki a szuperhősnő jelmezt (részemről magamat megkímélendő egy újabb jelmez készítésétől), nem és nem. Csakis Dorothy lehet. Szuperhősnő majd ha következőleg öt éves lesz:)
S hát ha úgy, akkor úgy. Mi mást tehet egy édesanya?:))
Figyelem! Sok-sok kép következik!




Beállás?!
Utál fotózkodni, de a húga még erre is képes rávenni:)
Mint az eredeti

 

Megjegyzések

  1. Csodaszép!!! Csak halkan jelzem van egy 4,5 éves szőke kékszemű fiam, khmmmm :D

    VálaszTörlés
  2. Jól tette hogy nem tágított ! Nagyon aranyos,és tudatos !
    Judit

    VálaszTörlés
  3. Nagyon gyönyörű ez a kislány <3 És jó lett a jelmez is, és a fiad is nagyon helyes, annyire édesek együtt :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! És hogy együtt, az tényleg nagy szó:)

      Törlés
  4. Tüneményes, jól tette, hogy ragaszkodott az elképzeléséhez! (És a nagyfiadtól mennyire kedves, hogy belemosolygott a képbe.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Magam is csodálkoztam ám Levin. A nagy Levin:))

      Törlés
  5. a kishúgok nagyjából bármire ráveszik a kamaszokat, ezt én is tudom :-) amikor belép a mindjárt 14 éves, az első szava az, hogy "szia, baba!", csak utána jön a "szia, mama" - és én ezt imádom benne! :-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Majd ha már Emma nem lesz baba, akkor meg kikéri magának:)
      De édesek, ez tény:)

      Törlés
  6. Őszintén mondom, hogy nagyon bájos a lányod! Mindig ebben a ruhácskában járasd, olyan benne, mint egy tünemény!
    Erzsi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Önteltnek hat, ha azt mondom, ő az a fajta, aki ruha nélkül is tünemény:))

      Törlés
  7. Nem baj, Pju, tok jol megy a jelmezbyartas es nagyon gyonyoruseges es edes volt benne a te Dorothyd :) tenyleg, mint azigazi, marmint a mesebeli igazi :))))

    VálaszTörlés
  8. Jó választás volt, csodaszép a lányod.Imádom mikor a kicsik és nagyok is hajfonatot viselnek!

    VálaszTörlés
  9. Tüneményes, nagyon édes ruhácskát varrtál neki!

    VálaszTörlés
  10. Köszönök minden egyes dícséretet!♥♥♥

    VálaszTörlés
  11. Nagyon édesek! Kislányka is, Nagyfiú is, ruhácska is...fotók is.

    VálaszTörlés
  12. Gyönyörű ez a lányotok is! Nem egyszerűen szép, hanem bájos!! Ma ez olyan ritkaság!! Nem csoda, ha mindenkit levesz a lábáról!! :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…