Visszanézek a februárokra

Csak mert olyan jól esett a januári is.

Az első február a blogom életében, már meg is érte a 100. bejegyzést, ahol kis apróságokat varrtam és küldtem el a nyertesnek. Nem gondoltam volna, hogy lesz 700. is.

A második februáron egy csodás napot töltöttem Székesfehérváron és hogy kipihenjem, megvarrtam az első zöld hajú babámat. Akkor azt hittem, mellék lövök ezzel a színnel, de azóta készült már sok zöld hajú, kedvesebbnél, kedvesebb baba.

A következő évben megejtettük a világ (szerintem) legédesebb sorsolását és rögtön meg is hirdettem a 400. bejegyzéshez kapcsolódó játékot. És többek között elárultam egy titkot magunkról.

S máris egy évvel ezelőtt járunk, amikoris megvarrtam  a számomra legkedvesebb kutyát és épp jó passzban is lehettem, mert egy kis jellemrajzot is kanyarítottam hozzá, valamint elkészítettem a sokadik oviszsákot is, ami önmagában nem egy nagy dolog, viszont imádom a róla készült fotókat:)

Nem panaszként, mert ha magamból indulok ki, márpedig miért is ne tenném ezt, én is sokkal kevesebbet írok, de az elején még rengeteg volt a megjegyzést, most meg már alig-alig. De tényleg nem lehet egy szavam sem, mert én is inkább olvasok, mint kommentelek és mindenki azt kapja vissza, amit ad:))

Megjegyzések

  1. szeretek ilyesmit olvasni. és jó volt visszanézegetni a "régi" dolgokat, a zöld hajú tündérkét, az édes kutyust meg a többi varrományt.
    a családodhoz külön gratulálok :)

    VálaszTörlés
  2. Nekem is jól esett. Nézni, honnan indultam és mennyit fejlődtem:)

    VálaszTörlés
  3. Julcsi, hozzád és sose tudtam írni, most újra megpróbálok.

    VálaszTörlés
  4. Érdemes blogolni akkor is, ha nincsenek kommentek, mert naplót írni jó.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pontosan! A napló része sokkal fontosabb. Mégis, azt hiszem van bennem egy kis exhibicionizmus:)))

      Törlés
  5. Válaszok
    1. Ha magamat nézem, akkor nem csak az FB. Inkább a lustaság, meg a feleslegesség érzése. Egyrészt azért, mert sokadiknak miért írjam le, hogy tetszik, másrészt meg rendszerint ha írok is, nem válaszolnak. És ez nekem mondjuk egy elég fájó pont, talán ezért is hagytam fel a kommenteléssel.

      Törlés
  6. sokszor nem az olvasott, látott dolog dönti el, hogy hagyok-e megjegyzést, hanem a kedvem :-)
    az egyik blogon volt tavaly egy bejegyzés, hogy elmaradoznak a hsz-ek, és ennek mi az oka, ott pl. Anyahajó írta, hogy egyre magasabb a hsz küszöb, és ebben egyetértek vele (meg votl még csomó más indok, de a többi nem jut eszembe)
    technikai hsz: szeretek kettőnél több bejegyzést látni egyszerre :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Teljesen egyetértek veled, bár a hsz küszöb nem tudom, mire vonatkozik.
      Tényleg nem panaszként mondom, hanem ténymegállapításként. Én sosem panaszkodnék ez miatt, főleg azért, amit írtam is: magam is leszoktam a kommentelésről, sajnos.

      Miért nem látsz két bejegyzésnél többet????

      Törlés
    2. eszembe jutott: http://fercmuvek.blogspot.hu/2012/02/csak-egy-kerdes.html

      a kezdőlapon most 3 bejegyzést látok, ha a korábbiakat akarom megnézni, akkor régebbi bejegyzések gomb.

      Törlés
  7. Olykor kicsit uncsinak tűnik számomra, hogy újra és újra leírjam: jó volt ezt is olvasni, vagy de szép és hasonlók. Pedig ezek minden bejegyzés olvasásakor eszembe jutnak. :)

    VálaszTörlés
  8. Érdekes volt olvasni a visszatekintést. Köszönöm, hogy megosztottad. :)))))
    Furcsa dolog ez a kommentelés. Én is úgy vagyok ezzel, hogy minek írjam le sokadszorra, hogy milyen ....szép...mennyire jó. Persze tudom, hogy a blogolónak ez fontos lenne......hisz a visszajelzések adnak lendületet... tovább visz.....abból is lehet építkezni. De például én sem szeretem, ha szó nélkül hagyják a soraimat. Ebből következik, hogy nem kommentelek, mert már feleslegesnek érzem. Persze tudom, hogy egy "nagyon szép, és ügyes vagy, stb....." magasröptű gondolatra nehéz mit írni. :)))) De, ha vettem a fáradtságot, benéztem hozzá....és még írtam is néhány sort........
    Vagy rosszul közelíteném meg?

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Majdnem sikerült

Babahaj, ahogyan én csinálom

Mindenek előtt egy kis magánélet, aztán jöhet a szemezgetés