Ugrás a fő tartalomra

Szivárvány

De a szivárvány mindig egy marad
S színei meg nem fakuló csodák.
Örök ifjan és egyformán lebeg.
Halványan, mint egy álom
És testetlenül, mint egy lehelet.
Mint a művészet az élet felett.

/Reményik Sándor: Szivárvány/
 
Nagy teher került le a vállamról. Elkészült egy méretes falvédő, majd' két méter széles darab.
A kérés az volt, hogy hasonlítson is az első, nagytesónak készült darabhoz, meg ne is. Elárulhatom, hogy mint az okos lány a mesében, én is megoldottam végül a feladatot.
Először mindenáron komplementer színekben gondolkodtam, hisz négy részre kellett volna osztanom a falvédőt.
A rendezetlensége miatt nem tetszett sem a megrendelőnek, sem nekem, készült hát egy újabb verzió.
Ez már tetszett, de mert mindenáron jól akartam teljesíteni, újabb mintákat mutattam a megrendelőnek és igen megkedvelt egy nekem is kedves, régen elmentett darabot. Újabb tervek hát és újabb számolgatások...
Sutba dobtam a komplementer színeket és inkább egy szivárványt képzeltem el az én falvédőmön.


Olyan méretes darab, hogy egészben nehéz lefotózni, de mert ismerem az olvasók igényeit:), mégis megpróbáltam. Hát...
A tűzést nagyon szerettem és sokkal könnyebben ment, mint amennyire féltem tőle. Mindegyik színre más tűzésminta került. Személyes kedvencem a sárga, amit négyzetekből varrtam össze és minden négyzet közepére jutott egy csillag.


S a végére egy tanulság, elsősorban magamnak: a műhelyemben is kell sebtapaszt tartanom, hogy a bentfelejtett gombostűtől szerzett, erősen vérző sebet le tudjam ragasztani, ne legyenek piros foltok a fehér szegélyen, az átadás előtt egy órával.

~~~♥♥♥~~~

Lábjegyzet: Most azoknak a kedves olvasóknak is kedveztem, akik csak a képeket nézni jönnek és azoknak is, akik olvasni is szeretnek. Kár, hogy nem sikerül ez mindig!

Megjegyzések

  1. nagyon-nagyon jó lett, Julcsi, gratulálok! érdemes volt tovább gondolni a dolgot, bár nekem a második komplementer verzió is tetszik.

    ujjad jajj, remélem, sikerült a piros foltot eltávolítani. a falvédőről, nem az ujjadról :-) az meg gyógyuljon.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A második megy majd a kiállításunkra:)
      Az ujjam meg köszöni jól van:)

      Törlés
  2. Jaj, Julcsi, ez valami csodaszép lett! Eddig az évszakos falvédőd volt a kedvencem, most ez is mellé került. Ez a modernebb, szabadabb stílus sokkal közelebb áll hozzám, mint a standard minták. Gyönyörűek a színei, és a tűzése. A másikat láttam élőben, úgyhogy a minőséggel is tisztában vagyok. Gratulálok! Mázlista megrendelő :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, Adél! Mindig a legjobbra törekszem, tudod:)

      Törlés
  3. Ez valami hihetetlenul gyonyoru! A tuzes foleg tetszik!
    Van valami teljesen bevalt modszered a pottyo eltavolitasara? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A bevált módszerem mindenféle foltra a hideg víz, rögtöndeazonnal. De tényleg!

      Törlés
  4. Azta de ügyes vagy, ez csodálatos lett! :)

    VálaszTörlés
  5. Hát, édes leányom, ez bizony meseszép!

    VálaszTörlés
  6. Hú, ez nagyon tetszik! Az utolsó hozzám is közelebb áll és a hátulja is szuperr, akár csinálhatnál egy olyan sima csak tűzöttet is annyira szép a sok különböző tekergő öltés :)
    Mindig nagy ámulattal nézem az ilyen kacskaringós tűzéseket, én nem tudok ilyeneket, nagy vágyam egyszer megtanulni ezt is :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindenki meg tudja csinálni, csak nagyon-nagyon-nagyon sokat kell gyakorolni:)

      Törlés
  7. Válaszok
    1. Még azt tenném hozzá: KÉSZ lett!

      Törlés
  8. Nekem az első, a dülöngélő is nagyon tetszik, de a szivárványos a kedvencem.
    Köszönöm a sok fotót.
    Belli

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm!
      Egyik sem vész ám el, legfeljebb csak átalakul.

      Törlés
  9. Nagyon szép lett! Köszi, hogy a "zsákutcákat" is megmutattad.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, zsákutca, de ki lehet jönni belőle:-)

      Törlés
  10. Fantasztikus lett!!! :)
    Tudod Julcsi, pont ezért szeretem a munkáidat, mert ilyen lesz (a több évszakos a másik kedvencem) és Te ilyen vagy mögötte, benne...
    Mindig csodáltam azokat, akiknek ilyen fantasztikus szeme van a színek összeállításához és mesteri tűzéstechnikával bolondítják meg, teszik egyedivé... Az ilyen lenyűgöző munkák miatt szerettem meg a patchwork-öt! (Pedig korábban annyira nem is volt így...)
    Csak ámulok és bámulok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én szeretem a hagyományos quiltet is, a modernet is, de a tűzés mindkettőnél elengedhetetlen. És a legélvezetesebb:-)

      Törlés
  11. Mesés lett! Mély főhajtás türelmed, ügyességed, ízlésed előtt!

    VálaszTörlés
  12. Nagyon hatásos,ahogy a színeket, mintákat és a tűzést összepárosítottad! Jó nézni!! (Nekem az első "csálé" verzió is tetszik. :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi! Majd kissé rendbeszedem a csálét is:-)

      Törlés
  13. Ez valami álomszép, csodásak a színek, na de a tűzés mindent visz. Szívből gratulálok.

    VálaszTörlés
  14. Bocsanat, de valoban pont igy tortent..
    Szepek a kepek, de nap mint nap eloben latni es nekidolni osszebujva olvasni, na az a legjobb!
    Es valoban mazlista a megrendelo :-))
    Es meg nagyobb mazlista a ket fia, akiknek evszakok es szivarvany vigyazzak az almukat :-)))

    VálaszTörlés
  15. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…