Ugrás a fő tartalomra

Madarat tolláról...

...embert barátjáról.
 
 
Van nekem egy hasonlóan elvetemült barátnőm, aki képes beleadni apait-anyait egy szülinapi parti dekorálásába. Zsófi zsúrján, aki az ő 8 éves lánya, én lehettem a fotós, így most idegen tollakkal ékeskedem. Csak hogy még egy közmondást elsüthessek:)










A kedvenc képem a buliról:)


 

Megjegyzések

  1. Nagyon szép és finom!
    Ezen utolsó kép meg roppant kifejező! Nagyon jó.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rengeteg gyerek volt. És amikor azt mondtuk nekik, bejöhetnek a kertből...:)

      Törlés
  2. Julcsi emelem kalapom a barátnőd előtt. A képek is nagyon jók. A nyalókák házi készítésűek?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony, hogy házi készítésűek! Anna nem adja alább:)

      Törlés
  3. Azta! azért én soha nem hittem volna, hogy ilyen létezik a valósában!
    Tényleg le a kalappal, ez rengeteg munka!!!
    É gyönyörű lett a végeredmény!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Valóban rengeteg munka és valóban gyönyörű:)

      Törlés
  4. Zsófi kedvence a lila???? Nagyon szép képeket készítettél, a dekoráció fantasztikus!!! A cipös kép.... :DDD
    Nagybetüs ANYA! Rengeteg munka van a deko-ban, minden elismerésem az Övé!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, Zsófi nagyon szereti a lilát. Meg az anyukája is:)

      Törlés
  5. Le a kalappal a barátnő előtt!

    VálaszTörlés
  6. Válaszok
    1. Majd a 88-ra magam csinálok neked ilyet:)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenek előtt egy kis magánélet, aztán jöhet a szemezgetés

Vagy ha úgy vesszük, akár azt is mondhatnám, hogy szolgálati közlemény.
2016. novemberében több szempontból is változás történt az én egyébként sem unalmas életemben. Bemutatótermet nyitottunk a Paloma-házban. Öt alkotótársammal együtt vágtunk bele, hogy próbára tegyük magunkat. (Ha a belvárosban jártok, feltétlenül nézzetek szét nálunk.) Ezzel együtt kezdtem félállásban dolgozni asszisztensként. S ez mellett még csinálom a Pjulcsy-t, ami hála nektek, egyre ismertebb és keresettebb. S tényleg, még van egy kicsike családom is!😉 (Hogy időközben fele-fele lett a nagykorúak és a kiskorúak aránya, mit sem változtat a lényegen.)
Így, ezekkel együtt csináltam végig az elmúlt két hónapot. Azt a két hónapot, ami egyébként is mindig, mindenki számára kritikus pont az évben. Nálam csúcsra járatódott és ha azt kérdeznétek, hogyan tudtam végigcsinálni, azt válaszolnám, hogy fogalmam sincs. Jöhetnék a közhellyel, ami attól még, hogy közhely, igaz: csodálatos Férjúr, két csodálatos barátnő, kedves…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••