Ugrás a fő tartalomra

Pure Fashion újra és újra

Anna barátnőm csodás és aprólékos dekorációja

Hol is kezdjem...?

Talán a legelején. Arról, hogy miért is fontos nekem a gála és maga a Pure Fashion. Meghatódás és könnyek nélkül még így, arc nélkül is nehezen tudok róla beszélni, álljon itt hát inkább néhány idézet a nagyszerűen sikerült, első PF-magazinból.


" A Pure Fashion egy kamaszlányokat megszólító program, mely keresztény értékrenden nyugszik. Teret, eszközöket és egy megtartó közösséget nyújt a lányoknak, hogy felfedezhessék női hivatásuk szépségét és az azzal járó felelősséget is a társadalomban."
"Megláttatja velük, hogy nőnek lenni jó, nőnek lenni hivatás. Segít nekik felfedezni a bennük levő értékeket, megerősíteni azokat, és meglapozni egy olyan értékrendet, amelyre később az életüket építhetik."

Még mindig azt gondolom, hogy ez a kezdeményezés hiánypótló és jó lenne, ha minél több kamaszlányhoz eljuthatna.
A magam részéről annyit tudtam ehhez hozzátenni, hogy az idén is egy olyan környezetet biztosítottam a gálához, ami méltó volt a lányokhoz és a bemutatójukhoz. Kellően elegáns, de mégsem nagyvilági. Nagy segítségemre volt ebben két régi, kedves ismerős: a Boróka Otthonbolt és Virág Álom.





Persze a jövő kis "péefesei" most sem maradhattak ki a gálán való szereplésből.





Ráadásként pedig egy spontán, telefonos videó a gála előtt néhány nappal. Hogy, hogy nem, belekerült a műsorba is:)



Megjegyzések

  1. Van egy blog, lehet, hogy ismered: Wise Woman bulid her home... címmel, ő is nagy hangsúlyt helyez az ún. "modest fashion"-ra. Szép volt a beszámolód!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, Csilla! Nem ismertem, de felvettem a listára:)

      Törlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••