Ugrás a fő tartalomra

Koma


Van, hogy sokáig tart, amíg elkészül egy-egy baba. Nem baj ez, mert így fejlődik, így alakul személyiséggé. Befolyásol egy illat, egy hangulat, egy emlék, egy vers, egy dallamfoszlány, egy beszélgetés, egy kiadós alvás vagy bármi, amitől egy kicsit több lesz egyszerű rongydaraboknál.

Ez a mostani baba, mondhatni srác is egy ilyen folyamaton ment keresztül. Összeválogattam az anyagokat, összesimogattam, testté formáltam. Aztán sokáig csak várta a sorsát pőrén, csupaszon, kopaszon. Mígnem a lányaim, akik szintén szoktak egy kis lelket adni a babákba, játszadozni kezdtek vele, hajat próbáltak, frizuráztak. Játék közben pedig ki is alakult a személyisége Komának, aki egy nagyon kedves ismerősünk és a hajuk megszólalásig hasonlít.
Panni ötlete nyomán megszületett hát ez a szemüveges, hipszter srác. Az egyetlen kérdés, amiben nem tudtunk dönteni: legyen-e füle?






Koma megvásárolható. Minden információt megtalálsz a honlapomon: www.pjulcsy.hu

Megjegyzések

  1. Nekem a szemüvege tetszik a legjobban :-) De az egész egyénisége átjön, nagyon jó lett :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csak utólag gondoltam, hogy talán feketével jobb lett volna hímezni. De lesz majd még hasonló :)

      Törlés
  2. Nagyon jó lett! Igazi vagány, de hatalmas a szive! Szerintem igy tökéletes, ahogy van, nem hiànyolok füleket, söt, az már sok lenne. Szerintem.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pontosan ezt gondolom róla én is. S közben a srác is írt, akiről mintáztuk, hogy nem kell fül, mert neki is kicsi füle van:)))

      Törlés
  3. hát ez szuper, ez tetszik eddig a legjobban a babáid közül :-)

    VálaszTörlés
  4. elképesztően különleges baba azzal a szemüveggel :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy takaró igaz története

Egyszer valamikor, réges régen, úgy 9 évvel ezelőtt egy édesanyának végre kislánya született. Az édesanya nagy örömében, hogy már rózsaszínből is alkothat valamit hozzákezdett egy nagyon sok munkával járó, kézzel készült gyerektakaró megvarrásához. Haladt ő, varrogatott sokat, de az idő előrehaladtával egyre kevesebbet, végül semmit. De mert nagyon szeretett volna valamit szépet az ő akkor még egyszem kislányának, hozzákezdett hát egy horgolt takaró elkészítéséhez. Ezzel is meggyűlt a baja, mert ha lehet, akkor ez még sokkal-sokkal unalmasabb volt, mint a kézzel varrott takaró.
Gondolt hát egyet és hozzáfogott egy másik horgolt takaróhoz, egy színesebbhez, egy bonyolultabbhoz. Mitagadás, azt is elunta, mert miközben horgolgatott, egyfolytában csak számolgatott, mennyi négyzet kell még, mennyi időbe telik is ez, aztán meg még össze is kell varrni? Megint abbahagyta, megint másikba kezdett.
Mert rátalált egy csudablogra és ott egy leírásra, hogyan is csináljunk gyönyörű takarót, gyönyö…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••