Ugrás a fő tartalomra

Laci és az oroszlán


Nem szándékosan történt így. Valahogy egy időben készült a fiú és az oroszlán és varrás közben egyszer csak rájöttem, ők valahogy egymásnak teremtődtek. S ha már egymás mellé kerültek, miért is ne lehetnének mondjuk mesehősök? 








Megjegyzések

  1. Jaj, ez a páros nagyon, nagyon, nagyon-nagyon el van találva!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, így gondolom én is. És ilyenkor mindig elcsodálkozom: honnan jön?!

      Törlés
  2. de édesek! nagyon szerettük ezt a mesét, meg a csúnya kislányt is, olyat is varrjál! :-)))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A szép csúnya kislányt? Vagy a csúnya, csúnya kislányt. Neki pedig kell egy Misuli... Na beindult a fantáziám:))

      Törlés
  3. nahát! milyen vagány ez a sütőtökhajú laci! milyen állat is illene hozzá, ha nem az állatok királya :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Rejtett kézi öltés

Kiegészítésként a BOM 2013. elnevezésű közös örömvarráshoz.