Ugrás a fő tartalomra

A születés csodája

Először csak egy formátlan kis valami. 
Csak álmodozol róla, de még elképzelni sem tudod. 
Várod, egyre csak várod a találkozást.


Elérkezik a pillanat, amikor már visszavonhatatlan minden. 
Itt a pillanat, amire oly nagyon vártál.
Először csak az apró lábait pillantod meg.


Előbújnak a kis kezecskék is.
Sürgetnéd az időt, hogy láthasd már, hogy túl legyél rajta.


Visszafojtott lélegzettel figyeled, ahogyan előbújik a fejecskéje. 
Rögtön ellenőrzöd, meg van-e mindene, helyén van-e mindene.


És elterül az arcodon a széles mosoly, elönt a büszkeség.
Jól eső elégedettség tölt el: létrehoztál egy újabb csodát, ami a tiéd, ami belőled származik.
Még kissé soványka, még kissé esetlen, még nyiladozik a szeme, 
de medve lesz ebből, bárki meglássa!



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Rejtett kézi öltés

Kiegészítésként a BOM 2013. elnevezésű közös örömvarráshoz.