Ugrás a fő tartalomra

Testvér takarók


Boldi takaróját éppen öt évvel ezelőtt készítettem. Emlékeztem rá, egy kedves barátunk kérésére készült. Emlékeztem rá, hogy milyen anyagot választottam, milyen színei voltak, hogyan másoltam ki a tengeralattjáró mintát. Csak arra nem emlékeztem, hogy ugyanúgy megszenvedtem a polár hátlappal, mint ahogyan most is. Persze ezek szerint bevált a polár, beburkolózásra való, puha anyag, hiszen most egy ugyanolyat kértek Szilárdnak, a kistestvérnek.
Nos, az anyag tulajdonsága öt év alatt mit sem változott, ugyanúgy nyúlik keresztbe és kasul is, mint akkoriban. De! sok-sok bontás és újravarrás után elkészült ez a takaró is.





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenek előtt egy kis magánélet, aztán jöhet a szemezgetés

Vagy ha úgy vesszük, akár azt is mondhatnám, hogy szolgálati közlemény.
2016. novemberében több szempontból is változás történt az én egyébként sem unalmas életemben. Bemutatótermet nyitottunk a Paloma-házban. Öt alkotótársammal együtt vágtunk bele, hogy próbára tegyük magunkat. (Ha a belvárosban jártok, feltétlenül nézzetek szét nálunk.) Ezzel együtt kezdtem félállásban dolgozni asszisztensként. S ez mellett még csinálom a Pjulcsy-t, ami hála nektek, egyre ismertebb és keresettebb. S tényleg, még van egy kicsike családom is!😉 (Hogy időközben fele-fele lett a nagykorúak és a kiskorúak aránya, mit sem változtat a lényegen.)
Így, ezekkel együtt csináltam végig az elmúlt két hónapot. Azt a két hónapot, ami egyébként is mindig, mindenki számára kritikus pont az évben. Nálam csúcsra járatódott és ha azt kérdeznétek, hogyan tudtam végigcsinálni, azt válaszolnám, hogy fogalmam sincs. Jöhetnék a közhellyel, ami attól még, hogy közhely, igaz: csodálatos Férjúr, két csodálatos barátnő, kedves…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy igazán erős szuperhős

Mai emancipált világunkban kizárt dolog, hogy csak a férfiak lehessenek szuperhősök és a világ megmentői. Ez a jog megadatott a hölgyeknek, lányoknak, asszonyoknak is. De még az egészen apró, icipici, kislányoknak is, akiknek szuperereje az élni akarásban és a szeretetben rejlik. Zsóka egy éppen ilyen kis szuperhős. Sőt! Csúcsszuperhős!
Borit már akkor a szívembe zártam, amikor még csak tanított engem. Már akkor tudtam, hogy egy okos és energikus ember, azt, hogy még végtelenül önzetlen és hatalmas szíve is van, azt csak később tudtam meg róla. Például amikor elkezdte írni a Menthai blogot vagy amikor már masszírozással egybekötött "lélekápolásra" kezdtem el járni hozzá. Csak egy ilyen csodanőnek juthat eszébe, hogy PjulcsY-babát ajándékozzon egy másik csodanőnek.  Rajta keresztül ismertem meg Zsóka történetét, aki számomra egy igazi, hús-vér hős. Neki nem kellett pókcsípés vagy batmobil vagy miegyéb, ő magától, magából vált szuperhőssé. Ilyen különleges képessége csak kevé…