Ugrás a fő tartalomra

Zsombi


Zsombival egy egészen más megrendelés kapcsán találkoztam először. Jót beszélgettünk, hamar a szívembe lopta magát a kisember. Már akkor sok mindent megtudtam róla ahhoz, hogy egy babát mintázzak róla, de édesanyja még sok más dolgot is elárult, hogy egy igazi kihívás elé állítson.
Nem rezeltem be, álltam a sarat:) Ma reggel befejeztem a babát, hogy személyesen adhassam át Zsombinak és kívánhassak neki boldog születésnapot.

A legnagyobb kihívás maga a korcsolya volt, nem is a kialakítása az egyébként egyenes lábú babáimon, hanem magának a korcsolyának a felhelyezése. Az alapötletet már kitaláltam, amikor még mindig kérdéses volt, hogy miből készüljön? Itt jött képbe okos Férjúr, aki velem ötletelt és megoldásokat keresett, kedves kis feleségének problémájára. Így történt, hogy a vendégségben elköltött karácsonyi vacsora után a kiürült sörösdoboz a kosarunkban landolt. A többit már ki lehet találni.

Zsombi, Kata, köszönöm, hogy megismerhettelek benneteket!









Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••

Lizi

Lizit arról a kislányról neveztem el, aki kapja majd.  Hogy áldott baba, annyi bizonyos, mert az utolsó simogatások és szeretgetések közben bőszen imádkoztam, hogy teljesen elkészüljön, mire megérkeznek érte. És az imák meghallgatásra találtak, mint már annyiszor:)