Ugrás a fő tartalomra

Jön a tavasz, mindenki társra vágyik


Professzor úr is magányosan üldögélt a polc egyik félreeső sarkában. Jól érezte magát kedvenc könyvei társaságában, szeretett olvasni. Sosem gondolta volna, hogy eljön az az idő, amikor már nem köti le a felhőbodrok széles spektrumú skálájának elemzése vagy a fűszálak, a szél felhajtóereje következtében létrejött hajlásszögének kutatása. De ahogy kezdett múlni a téli szürkeség és néha-néha előbukkant a vastag felhőréteg mögül a tavaszi napsugár, egyre csak azon kapta magát, hogy el-elrévedezik, tekintete belevész a semmibe. Ürességet érzett úgy szív tájékon. Megunta a magányt, társra vágyott. Szerette volna megosztani valakivel az előző napról ottfelejtett kávét, kézen fogva körbecsoszogni az íróasztalt az írógép és a ceruzatartó között és közben a porcicákat számolgatni a sarokban. Vágyott valakire, akit nagyon szerethet...





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••

Rejtett kézi öltés

Kiegészítésként a BOM 2013. elnevezésű közös örömvarráshoz.