Ugrás a fő tartalomra

Tavaszi PiciPiac


Remek hangulatban telt az idei első PiciPiacom, köszönhetően a családomnak, a remek asztalszomszédomnak, de főleg a nézelődőknek, vásárlóknak.
Csudajó ilyenkor a gyerekek reakciója. Van, ki csak ámuldozik, olyan is, aki csak gyönyörködik, a pici babák kedvesen visszamosolyognak a babáimra, de olyan is akad, akinek határozott véleménye van és vissza-visszatér az asztalomhoz, hogy aztán a nagyi beadhassa a derekát.
Szeretek az édesanyákkal is beszélgetni és nem feltétlenül csak a babáimról. Van, hogy "gyereket nevelünk", sztorizgatunk és jó, hogy sok esetben egyet értünk. Képes vagyok ilyenkor nosztalgikus hangulatba kerülni, visszaidézni még a születések pillanatait is.
A legjobban mégis az édesapák elismerésének tudok örülni. A mosolyuk, a heves bólogatásuk "mindent visz". A szombati piac legviccesebb megállapítása a PUPA babáimra: olyan 16:9-es fejük van.






Az első vásárlóm egy kékszemű kis energiabomba volt ♥

Kulisszatitok: fáradt, karikás szemek és egy telepakolt autó ☺
A PiciPiac mindig így indul...


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~ És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból. Amire szükséged lesz: -gyapjú -szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez -nemeztű -egy csupasz babafej:) Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe. Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni. Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. H...

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért. (Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre , hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!) ••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••• •••••••

Lilien

Leteríti a kis kockás plédjét a tisztásra, kiskosarából előveszi a frissen sült meggyes lepényt, körbekínál mindenkit és mellé bodzaszörpöt ad, hogy feltöltődjön a sétától elfáradt társaság.  Nekem ő ilyen. gondoskodó, szerető jóbarát. Feladatát nálam már elvégezte, szívesen menne most már máshová is. Ha hozzád is mehetne, írj bátran!