Ugrás a fő tartalomra

Rorate

Tegnap este úgy feküdtünk le, hogy nagyon gyorsan kell elaludni, mert 3/4 6-kor kelünk, megyünk hajnali misére (persze csak a fiúk és én).
Botorkálok kifelé fél 5-kor, Bende felpattan az ágyban és bámul. Nem tudom eldönteni, hogy alszik-e még vagy már ébren van. Néhány másodperc egymásra bámulás után, mondtam neki, hogy feküdjön vissza, van még egy órája. Álomkóros válasz: "Anya! De nem baj, hogy felöltöztem?" Na ez a gyerek még biztosan alszik, gondoltam.
Aztán később kijött WC-re... A felső kivételével nappali ruhában:-)

Mégsem aludt:-D
Hogy a csudában csinálta meg a sötétben tapogatózva?!...

Megjegyzések

  1. Lehet, hogy már a gyors lefekvésnél is ruhában volt? :o)

    VálaszTörlés
  2. :)))

    még annyit szeretnék mondani, hogy nagyon-nagyon odavagyok a fejlécképedért.

    VálaszTörlés
  3. Hogy hogy a csudába??? Hiszen ez nem kérdés, hát ő a BENDE!!!!!!

    VálaszTörlés
  4. Nagyon akart menni :-))
    (jót tett neked az a kis alkotói válság, a blogcím zseniális,a fejléc sokkal Julcsisabb, és nagyon jók a napi történetek,köszönjük !!)
    (Gerda még taknyol,de már javulóban erősen.Ééééés,félig áttört az első foga :-)

    VálaszTörlés
  5. Abile! Bendénél nem lehet tudni;-) Ahogy Norka írta, ő egy egyéniség, mindig is az volt.

    Judit! Én is szívesen nézegetem:-) Szeretem!

    Violini! Wow! Megintcsak hajrá Gerda!:-) Gyógyulj hamar, hogy mielőbb találkozhassunk!
    És köszönöm a dícséretet!Én is érzem, hogy elememben vagyok! Csak ne lebegne a fejem felett az a bizonyos kard:-)

    VálaszTörlés
  6. Ja! A blogcímen gyötörtem az agyam rendesen. Így mindkét, számomra fontos dolog benne van:-)
    (És nem utolsósorban, már nincs lelkiismeret-furdalásom Idi blogja miatt!)

    VálaszTörlés
  7. Julcsi!Édes vagy! És a történeteid!!!!

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Szeretem, ha írsz!
Biztosan elolvasom. Néha többször is:) Mert jól esik a lelkemnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mindenek előtt egy kis magánélet, aztán jöhet a szemezgetés

Vagy ha úgy vesszük, akár azt is mondhatnám, hogy szolgálati közlemény.
2016. novemberében több szempontból is változás történt az én egyébként sem unalmas életemben. Bemutatótermet nyitottunk a Paloma-házban. Öt alkotótársammal együtt vágtunk bele, hogy próbára tegyük magunkat. (Ha a belvárosban jártok, feltétlenül nézzetek szét nálunk.) Ezzel együtt kezdtem félállásban dolgozni asszisztensként. S ez mellett még csinálom a Pjulcsy-t, ami hála nektek, egyre ismertebb és keresettebb. S tényleg, még van egy kicsike családom is!😉 (Hogy időközben fele-fele lett a nagykorúak és a kiskorúak aránya, mit sem változtat a lényegen.)
Így, ezekkel együtt csináltam végig az elmúlt két hónapot. Azt a két hónapot, ami egyébként is mindig, mindenki számára kritikus pont az évben. Nálam csúcsra járatódott és ha azt kérdeznétek, hogyan tudtam végigcsinálni, azt válaszolnám, hogy fogalmam sincs. Jöhetnék a közhellyel, ami attól még, hogy közhely, igaz: csodálatos Férjúr, két csodálatos barátnő, kedves…

Babahaj, ahogyan én csinálom

~~~♥♥♥~~~

És én hogy csinálom? Tűnemezeléssel gyapjúból.

Amire szükséged lesz:
-gyapjú
-szivacs vagy hungarocell lap a böködéshez
-nemeztű
-egy csupasz babafej:)

Először mindig a fej hátuljára teszek egy adag gyapjút, hogy ne legyen annyira lapos. Ezt jó alaposan beleböködöm a fejbe. Fontos, hogy a fej jó keményre legyen tömve. Rásimítom a következő réteg gyapjút, most már az egész fejre. Itt már lehet variálni, hogy milyen lehet a frizura: egycopfos, kétcopfos, egykontyos, kétkonytos. A választéknál jó alaposan megböködöm a gyapjút. Formára igazítom a lelógó, szétálló gyapjút és a széleknél is beleböködöm a fejbe.
Ha az alap kész van, akkor jön maga a frizura. Ha copfot készítünk, akkor a copf tövénél szurkáljuk a fejbe a tűt, esetleg egy kis darab gyapjúval körbe lehet tekerni, hogy eltűnjön a szurkálás helye (ez a kártolt gyapjúnál nem is látszik). Ha konty készül, akkor én a konty közepét és szélét szoktam böködni.


Ha ez is kész, az egészet átszurkáljuk egy kicsit. Ha zavarnak a tű üt…

Egy táska története és annak folyománya

Még aprócska, kisiskolás gyermek volt Másodszülöttünk, amikor kapott egy zsák típusú reklámtáskát, vadító zöld és piros színben. Szerette, sokszor féloldalasan a vállára kanyarította, s egyszer azt mondta, úgy érzi magát ebben a táskában, mint egy kalandor, aki ide-oda vándorol. Divat ezt a típusú táskát manapság gymbag-nek hívni, nevezhetnénk egyszerűen csak tornazsáknak is, én mégis kalandortáska néven adom közre nektek és most már azt is tudjátok, miért.
(Van néhány darab, mindet felpakolom a Piactérre, hátha ti is szeretnétek kalandokat pakolni valamelyikbe!)




•••••


••••••


••••••



••••••


••••••